“A Holokauszt, és a meggyilkolt áldozatok emléke úgy él bennünk, mint Európa és saját személyes történetünk minden más fontos mozzanata” (…) “az emlékezők felelőssége ma talán nagyobb, mint valaha. A harc a felejtés ellen ugyanis nem más, mint a mindenkori elnyomás, a kirekesztés, a megbélyegzés, a zsarnokság elleni szakadatlan küzdelem” – írta az emlékezőknek szóló táviratában Gyursány Ferenc miniszterelnök, aki más elfoglaltsága miatt nem tudott részt venni a rendezvényen.
Ugyancsak táviratban üzent Orbán Viktor, volt miniszterelnök és Hiller István oktatási és kulturális miniszter. A Fidesz elnöke szerint “62 év telt el, de a holokauszt pusztítását mégsem tudtuk feldolgozni, hiszen a magyar kultúra és a magyar élet még ma, ennyi idő után is szédül a vérveszteségtől”. “Aki nem hajlandó emlékezni a vészkorszakra, az majdnem akkora bűnt követ el, mint az, aki megtörténtét tagadja” – fogalmazott az emlékezőknek küldött levelében Hiller István, az MSZP elnöke.
Mécseseket helyeztek el
Az emlékezés hivatalos szónoka Joanna Stempinska lengyel nagykövet volt, aki beszédében az emlékezés és az emlékeztetés kötelességére, az intolerancia, a rasszizmus és az antiszemitizmus elleni következetes fellépésre szólított fel, valamint élesen elítélte a történelem relativizálását. A rendezvény hivatalos vendégei – így Sólyom László köztársasági elnök, Lomnici Zoltán, az alkotmánybíróság elnöke, a német, az amerikai, az izraeli és az orosz nagykövet – több más emlékezővel együtt ott volt még Fónagy János, a Fidesz és Pettkó András, az MDF politikusa – az esemény végeztével mécseseket helyeztek el a vészkorszak áldozatainak emlékfalánál. 
Lomniczi Zoltán a Legfelsõbb Bíróság elnöke
A köztársasági elnök a rendezvényről távozva a Páva utcai emlékközponttól a Petőfi híd pesti oldalánál lévő Nehru-parkhoz indult tovább, ahol koszorút helyezett el a náci népirtás roma áldozatainak emlékművénél. A Holokauszt emlékközpont állandó és időszaki kiállításait tárlatvezető irányításával, a nap folyamán térítésmentesen nézhetik meg az érdeklődők.
Január 27-ét az ENSZ közgyűlése nyilvánította 2005 novemberében nemzetközi emléknappá. 1945-ben ezen a napon szabadították fel a szovjet csapatok az auschwitz-birkenaui koncentrációs tábort. Az egyhangú határozat hangsúlyozza “az emlékezés kötelességét” és a “tanítás kötelességét”, hogy a jövő nemzedékei megismerjék a hatmillió, túlnyomórészt zsidó áldozatot követelő náci tömeggyilkosság történetét.
56 nap
A magyar zsidó deportálása 1944. május 15-én kezdődött. Mindössze 56 nap alatt a magyar hatóságok német adatok szerint 437 402 zsidót deportáltak Magyarországról, nagyjából 15 ezer ember kivételével mindegyiküket Auschwitz-Birkenauba. A holokauszt során több ezer magyarországi romát, politikailag másként gondolkodót és meleget gyilkoltak meg.
A holokauszt legnagyobb áldozatai az európai zsidók, ők szenvedték el a legnagyobb veszteséget a náci Németország, illetve az általa megszállt országok területén a II. világháborút közvetlenül megelőzően és annak éveiben. Az áldozatok számáról csak becslések léteznek, történészek általában 3-6 millió közé teszik ezt. Közel félmillió magyar zsidó került Auschwitzba. Akiket nem öltek meg azonnal a gázkamrákban, azok munkatáborokba –mint Auschwitz-Birkenau – kerültek.
