Az 1848-as magyar forradalom kitörésének egyik eszmei előzménye az 1789-es francia forradalom volt, amely jelentős hatással bírt a magyar értelmiségre is. Bár Napóleon 1815-ben Waterloonál vereséget szenvedett, Magyarországon ebben az időben mégis reformkorszakról beszélhetünk. 1825-ben összeült az Országgyűlés, ahol a magyar nyelv hivatalossá tétele mellett (Magyarországon egészen 1844-ig a latin volt az államnyelv) döntöttek a Magyar Tudományos Akadémia felállításáról is. Korszakalkotó Széchenyi István 1830-ban megjelent Hitel című műve, amiben Magyarország gazdasági és társadalmi átalakulásának programját fogalmazta meg, nem kevéssé ostorozva a kiváltságait a modernizáció ellenében is védő magyar nemességet.
1847 nyarán megalakult az ellenzéki párt, aminek elnöke gróf Batthyány Lajos lett, de programjukat maga Deák Ferenc fogalmazta meg. Már ekkor követelték a parlamentnek felelős magyar kormány létrehozását, a sajtószabadságot, az egyesülési és gyülekezési szabadságot, a közteherviselés bevezetését, a törvény előtti egyenlőség bevezetését. „Az Ellenzéki Nyilatkozat”-ként ismertté vált dokumentum a márciusi forradalom programjává vált.
1848-ban a Pilvaxból indultak
A bécsi forradalom kitörésének hírére a magyar radikális ifjak a Pilvax Kávéházban gyűltek össze, élükön Petőfi Sándorral, Jókai Mórral és Vasvári Pállal. Ez a szűk kör indult el Landerer Lajos és Heckenast Gusztáv nyomdájához, ahol cenzúra nélkül kinyomtatták az Irinyi József által megfogalmazott 12 pontot, valamint Petőfi lelkesítő költeményét a Nemzeti Dal-t. Délután már több tízezer ember jelent meg tüntetőleg a Nemzeti Múzeumnál, ahol felolvasták a 12 pontot és Petőfi is elszavalta költeményét. Ezután a Várba vonultak, hogy a Helytartótanáccsal elfogadtassák követeléseiket. Ezzel kitört a két évig tartó, sok emberáldozatot követelő és végül könyörtelenül levert szabadságharc.
A kormány programokkal emlékezik
A hagyományoknak megfelelően a Kossuth téren, a Magyar Köztársaság lobogójának ünnepélyes felvonásával kezdődik a központi állami ünnepség. Ezt követően a Batthyány-örökmécsesnél rövid ünnepi műsor lesz a nyitánya annak az egész napos megemlékezésnek, amelynek keretében bárki elhelyezheti az emlékezés virágait és gyertyáit a 200 éve született, vértanú miniszterelnök emlékhelyénél.
A Nemzeti Múzeum lépcsőjén 11 órakor kezdődik az ünnepi műsor, amelyet kora estig tartó programok követnek a Múzeumkertben. Március 15-én ünnepi díszbe öltözik a Lánchíd is, amelyen a 12 ponthoz kapcsolódó 12 állomással idézik fel a forradalmi nap eseményeit. Az idei programsorozatot a Művészetek Palotájában este 8 órakor kezdődő ünnepi koncert zárja, amelyen a miniszterelnök is felszólal.
A Fidesz nagygyűlést tart
Orbán Viktor az Erzsébet híd és a Keleti pályaudvar között tart március 15-én megemlékező beszédet, amelyre több ezer ember részvételét várják. Az esemény délután négy órakor kezdődik.
Annyi biztos, hogy a parlamenti pártok külön-külön ünnepelnek. Az MDF már 14-én elhelyezte a megemlékezés virágait.
Az SZDSZ délután egykor, a Március 15-e térnél, a Petőfi szobornál tart megemlékezést. Itt mond beszédet Demszky Gábor főpolgármester is.
Délután kettőkor a MIÉP a szokásos helyszínen, a Hősök terén szervez gyűlést. Csurka István biztosan fel fog szólalni. A szimpatizánsok ezt követően egyesével fognak “átszivárogni” a Fidesz nagygyűlésére. A Jobbik szintén délután kettőkor indítja rendezvényét a Vörösmarty téren. Beszédre készül Vona Gábor, a szervezet elnöke, Wittner Mária, a Fidesz országgyűlési képviselője és Franka Tibor, Kerepes polgármestere is.
Az ifjúsági szervezetek nem közösködnek
A pártok ifjúsági szervezetei szintén külön ünnepelnek, mivel a Fidelitas kifejtette, nem hajlandó a Fiatal Baloldallal (FIB) együtt emlékezni, elképzelhetetlennek tartják ugyanis, hogy egy olyan szervezettel koszorúzzanak közösen a magyar szabadság egyik legszebb ünnepén, amely egy, “az emberek alapvető szabadságjogait semmibe vevő, tömeggyilkos marxista gerillavezért követendő politikai példaképként fogad el”.
