Az elmúlt hónapokban új szokásokat vettünk fel: beköltözött a nappalinkba az operatív törzs, megtanultunk maszkot húzni, és a reggeli kávé mellé fogyasztjuk a napi koronavírus-statisztikát. A szokások pedig velünk maradnak sokáig, akkor is, ha értelmetlenné válnak.
Müller Cecíliába tavasszal még úgy kapaszkodtunk, mint régen a nyunyókánkba, őszre viszont már keveseket izgatnak a tiszti főorvos szavai. Hogy miért? Mert érdemi információ, magyarázat, valódi kérdésre adott válasz nem kerül elő a napi sajtótájékoztatókon. És mostanra a koronavirus.gov.hu napi statisztikái is egyre kevesebbet mondanak el a járvány második hullámáról.
A megyei adatok alig mondanak valamit
Az aktív fertőzöttek 35%-a, az elhunytak 48%-a, a gyógyultak 34%-a budapesti – közölték például csütörtökön az állami honlapon, miközben a főváros-vidék felosztásnak most már nem sok értelme van, hiszen a tavaszi adatokkal szemben nem kiugró a budapesti fertőzöttszám.
Ezt a térképet olvasóink is ismerhetik, az adatait a kormányzati oldalról szedjük. De nem az aktív fertőzöttek számát mutatja, hanem azt, hogy március óta hányan kapták el a koronavírust az egyes megyékben. Az adatsor az újonnan igazolt fertőzöttek számával egészül ki minden nap, de arról, hogy megyénként hányan haltak vagy gyógyultak meg, és így mennyi az aktív betegek száma, nincs információnk.
Természetesen a Nemzeti Népegészségügyi Központnál (NNK) megvan ez az adat is, de amikor elkértük, azt válaszolták, hogy „nem publikus”. Pedig mi más lenne a területi adatok közlésének az értelme, ha nem az, hogy látszódjon, hol terjed gyorsabban a járvány. Mindezt ráadásul nemcsak megyei, hanem települési szinten is lenne jó tudni – noha ilyen adatokat a polgármesterek sem kapnak napról napra, a különböző hatóságok nyilvántartásai pedig nem mindig egyeznek.
Itt egyébként követhető a megyénkénti fertőzöttség alakulása, összehasonlíthatók az egyes megyék görbéi (persze szintén csak az összes igazolt fertőzöttet tekintve), és mindez egyáltalán nem érdektelen. Ugyanis amíg az első hullámban azt lehetett látni, hogy Budapestre koncentrálódik a járvány, a második hullámban országszerte terjed.
Ahogy a 444 is megírta, a járvány első hullámában 361 fővárosi és 235 vidéki áldozat volt (60:40 százalékos arány), miközben a teljes lakosságnak csak 18 százaléka él Budapesten. Az összes regisztrált fertőzöttnek pedig a 46 százaléka volt budapesti. A második hullámban viszont már az áldozatok háromnegyede vidéki, és a fertőzöttek között is kisebb lett a budapestiek aránya, több mint 10 százalékponttal. Eközben egyes megyékben szeptember 1-je óta a tízszeresére nőtt az igazolt fertőzöttek száma:
- Békésben például március és szeptember 1-je között 26 fertőzöttet találtak, mostanra 398-at,
- Győr-Moson-Sopronban 156-ról 1857-re nőtt az összes fertőzött száma öt hét alatt,
- Somogyban 41-ről 586-ra,
hogy az ország három különböző szegletéből hozzunk példát.
Vakon tapogatózik a kormány is
Az aktív fertőzöttek száma sem sokat mond azonban mostanra sajnos.
Az látszik, hogy folyamatosan nő az aktív esetek száma, de ennél többet nem érdemes leszűrni ebből a grafikonból. Ennek az az oka, hogy a tesztkapacitás nem nőtt olyan mértékben, ahogy azt a járvány terjedése megkívánná. Sőt, a hatósági árassá tett tesztelés után sorra húzták le a rolót a magánlaborok, ahol magánszemélyek, cégek teszteltek saját zsebre. Az ellenzék hiába követeli egybehangzóan az ingyenes tesztelést, a kormány álláspontja világos: a tesztelés továbbra is ingyenes azoknak, akiket a protokoll szerint tesztelni kell, a többi embernek, cégnek saját felelőssége és költsége a tesztelés. Nyilvánvaló, hogy így kevesebb fertőzöttet találnak.
Ez egyébként Európában alig néhány országban van így. A lenti térképen az látszik, hogy a legtöbb európai országban vagy ingyenes a tesztelés mindenkinek, vagy elég, ha valaki tüneteket produkál, de az a szigorú protokoll, ami Magyarországon van a tesztelésnél, csak négy balkáni országban tapasztalható.
Ennek meg is van a következménye: egyrészt az aktív fertőzöttek hivatalosan regisztrált száma már ahhoz is kevés, hogy abból becsülni lehessen az összes valódi fertőzöttét, erre bizonyíték a cseh és a magyar helyzet összevetése. Másrészt nagyon magas így az új fertőzöttek aránya az elvégzett tesztekhez képest.
Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerint 5 százalék az a találati arány, ami alatt a járvány kordában van tartva. Szeptemberben 297 704 tesztet végeztünk, és 21 052 új fertőzöttet regisztráltunk, ami 7 százalékos találati arány, azaz már az előző hónapban kicsúszott a járvány a kormány kezéből a WHO mércéje szerint. A helyzet azóta csak tovább romlott.
Eddig az októberi napok felében 10 százalék felett volt a találati arány, kétszer pedig 14 százalék felett. A WHO iránymutatása szerint 12 százalék felett már komoly hiányosságok vannak a teszteléssel. Lényegében vakon tapogatózunk, de nem csak mi, a kormány is, így pedig jó döntéseket is nehezebb hozni.
Csütörtökön pedig az is megkérdőjeleződött, hogy a számok helyett az emberek akaratát követi-e a kormány. Gulyás Gergely ugyanis ismertette, hogy a nemzeti konzultációt visszaküldő 1,8 millió ember többsége (59 százalék) a kijárási korlátozásokat is támogatná, miközben a kormánytagok élükön Orbán Viktorral folyamatosan arról beszélnek, a magyarok akarata világos: „Magyarországnak működnie kell!” Ehhez képest az összes korlátozó intézkedés többséget kapott, csak az a különbség, hogy 60 vagy 80 százalék ért-e velük egyet.
Több ezer fertőzöttről nem tudni pontosat
Már szeptember közepén megírtuk, hogy sem a tesztelés, sem a kontaktkutatás, sem a járványügy nem működik olajozottan. Akkor az volt a diagnózis, hogy a szakadék szélén állunk, mostanra viszont jó eséllyel bele is estünk. Ennek van egy egészen jól látható jele is: a hivatalos adatok alapján sem tudjuk, hogy mi van fertőzöttek ezreivel.
Míg korábban ki lehetett számolni a hivatalos adatokból, hogy a fertőzöttek közül hányan vannak kórházban, hányan karanténban, illetve a karanténban levők közül hányan nem fertőzöttek, addig most már nem jön ki a matek.
– kérdeztük az operatív törzstől. Válasz egyelőre nem érkezett. Pedig a kérdés már csak azért is érdekes, mert a karanténban lévők nem feltétlenül fertőzöttek, lehetnek külföldről hazatérők vagy fertőzöttek – pozitív tesztet nem produkáló – közeli kapcsolatai is.
Erre feltehetően az a magyarázat, hogy míg az NNK-hoz befutnak a teszteredmények, illetve a kórházi adatok, addig a karantént elrendelő kormányhivatalok nagy lemaradásban vannak. Több ezer fertőzött lehet, aki nem kapta meg időben a karanténról szóló határozatot, így a saját belátására van bízva, hogy otthon marad-e. Lapunkhoz is számtalan ilyen eset híre jutott el.
A kormány egyébként továbbra is azt kommunikálja, hogy a fertőzöttek számával nem kell foglalkozni, a halálesetek elkerülése a cél. Azonban az áldozatok száma is megugróban van, és az elmúlt napokban már naponta húsz felett volt. A miniszterelnök mostanában már arról beszél, hogy 200 ezer koronavírus-fertőzött esetére is biztosítani kell a megfelelő kapacitásokat, azaz van a kormány előtt olyan forgatókönyv, hogy a jelenleginél hétszer-nyolcszor több fertőzött lesz egyszerre, és így értelemszerűen sokkal többen fognak meghalni is naponta.
Abban nincs vita, hogy még egy a tavaszihoz hasonló gazdasági leállás beláthatatlan következményekkel járna. Az viszont kérdéses, hogy valóban jól felkészült-e a kormány és a járványügy, ha olyan káoszba süllyedt a védekezés, hogy már a statisztika sem tud valós képet adni a járványról.
Kiemelt kép: Varga György /MTI
