Amint a 24.hu megírta, augusztus 11-én, kora reggel, a NAV Dél-Alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatóságának nyomozói összehangolt akció keretében őrizetbe vették Kecskeméten B. Edét, a Hírös-Vitál Zrt. vezetőjét, a Gladiolus Kft. ügyvezetőjét és további két helyi vállalkozót, G. Balázst, a GLADY-TECH Kft. és V. Zoltánt, a Hírös Gundel Kft. ügyvezetőjét, továbbá M. Mártont, akinek egész cégbirodalma van.
A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség indítványára különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt a bíróság előzetes letartóztatásba helyezte a négy férfit. Az adónyomozók egyúttal megszállták a cégcsoport kerekegyházi telephelyét és könyvelési anyagokat, adathordozókat foglaltak le.
A kerekegyházi külterületi, homokos hektárokra álmodta meg B. Ede Magyarország legnagyobb élelmiszer-feldolgozóját, ahol a megtermelt zöldséget, gyümölcsöt hűtőházakban tárolták volna, hogy aztán lekvárokat, befőtteket, savanyúságokat, ivóleveket készítsenek belőlük a hazai, illetve külföldi piacokra. Azt nem sikerült kideríteni, B. Ede mire is alapozta az üzleti tervét. De aki dolgozott, illetve találkozott vele, mind azt állította: tényleg hitt a projektben.
Elképzelésének ugyanis legfeljebb harminc éve, a rendszerváltáskor lehetett volna alapja, amikor a hazai mezőgazdaság a keleti piacok összeomlása miatt még túltermelésben működött. Azután az ágazat teljesen átalakult: a zöldség-, a gyümölcstermesztés volumene jelentősen csökkent a kapkodó földkárpótlás, a korábbi túltermelés okozta piacnélküliség és az alacsony átvételi árak miatt, a hiátust pedig hamar bepótolta a kereskedelem a külföldről behozott olcsóbb zöldáruval. Mára a térség munkaerő-szerkezete is megváltozott, az autóipari központtá vált Kecskemét felszívta a környék szabad kapacitású kétkezi munkaerejét, ezzel tovább nehezítve azoknak a termékeknek a termesztését, amelyeknek a betakarítását nem lehet gépesíteni (bodza, spárga, szamóca, meggy, cseresznye, barack, zöldségfélék). Ráadásul a Duna-Tisza közén több jelentős feldolgozó működik évtizedek óta: a kecskeméti székhelyű Univer Product Zrt., a Kecskeméti Konzerv Kft., a Nagykőrösi Konzerv Kft. és a Bonduelle Central Europe Kft., amelyek hosszú távú szerződésekkel és szigorú monitoringgal biztosítják maguknak évekre előre a szükséges termelői alapanyagot.
De nemcsak B. Ede mert nagyot álmodni, hanem a Piarista Rend Magyar Tartományához köthető PBG FMC Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. is, amely üzletrészt vásárolt a Hírös Vitál Zrt.-ben. A PBG Zrt.-ben kisebbségi tulajdonos a Piarista Nonprofit Kft., amelynek a rend magyar tartománya a tulajdonosa. Eszter Elemér, a tőkealap-kezelő igazgatósági elnöke kérdésemre azt írta, a befektető a tőkét az új szénsavas és szénsavmentes ásványvizet gyártó és értékesítő egység megvalósításához biztosította. A befektetett összeg nagyságát sem a piarista rend, sem a tőkealap-kezelő nem árulta el.
Az viszont a tulajdoni lapokról tudható, hogy a piarista rend több hírösös ingatlanra jegyeztetett be összesen 5,5 milliárd forint értékben jelzálogjogot. Azonban két területen az Eximbank megelőzi a sorban a rendet: egymilliárd forintnyi jelzálogjoggal, elidegenítési és terhelési tilalommal. Az Eximbank – látva a még épülő, de már jelzáloggal terhelt ingatlanvagyont – olyan körültekintően járt el, hogy biztosítékokat kért. Így a Váci Piarista Gimnázium és Kollégium ingatlanának tulajdoni lapján jelent meg az Eximbank jelzáloga.
A kerekegyházi területen található további három ingatlannak a jelzálogjogosultja 8 milliárd 453 millió 449 ezer forint értékben a Külgazdasági és Külügyminisztérium. Ennek oka, hogy a tárca 2017. december 21-én – egyedi kormánydöntés alapján, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség Nonprofit Zrt.-n keresztül – 7 milliárd 044 millió 541 ezer forint vissza nem térítendő támogatást nyújtott a Hírös-Vitál Zrt.-nek. (A jelzálog és a támogatás összege közti különbség a 120 százalékos, jogszabály által előírt biztosítékból ered).
A Hírös-Vitál Zrt. a támogatási kérelmében azt írta, hogy a piarista rend egykori birtokállományának latin nevű (custodiatus) analógiájára Kereki Kusztódiátus elnevezéssel kíván élelmiszer-feldolgozó üzemet megvalósítani összesen 17 milliárd 459 millió 773 ezer 661 forint értékben 2021. december 31-ig. Ehhez a saját forrást, a teljes összeg 25 százalékában adták meg. A Hírös-Vital Zrt. a kérelemben 650 ember foglalkoztatását irányozta elő, és folyamatosan növekvő árbevételt ígért, ami 2031-re eléri majd a 160 milliárd forintot. Közérdekű adatkérelmemre a Nemzeti Befektetési Ügynökség közölte: a támogatási összegből 2018-ban és 2019-ben összesen 6 milliárd 823 millió 980 ezer 730 forintot folyósítottak. A kormányrendelet értelmében ezt az összeget a benyújtott és pénzügyileg teljesített számlák, illetve egyéb számviteli bizonylatok alapján utólag, teljesítményarányosan fizette ki az ügynökség.
Nem sikerült befőttet árulni
A tervekből viszont nem sok minden valósult meg, elvégre évekbe kerül, mire egy gyümölcsös termőre fordul, mint ahogyan idő elérni a 650 munkavállaló foglalkoztatását is. Ami meg elkészült, az sem úgy, ahogyan ilyen mérvű beruházástól műszakilag és szakmailag elvárható. Az, hogy nincs megfelelő és elegendő nyersanyag, már a kezdetekkor nyilvánvaló volt, ezért a hangsúlyt – áthidaló megoldásként – az ásványvízgyártásra helyezték. Ám higiéniai problémák miatt megjelent a Hírös Ásványvízben egy baktérium, amely egyáltalán nem fordulhat elő ivóvizekben. Ez a 24.hu által rendelt laborvizsgálat alkalmával derült ki. Az ásványvíz-palackozás mellett csupán lekvárkészítésre szerzett engedélyt a Hírös-Vitál Zrt. Ám ez nem akadályozta meg a céget abban, hogy más termékek is megjelenjenek a gyártósorokon.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) munkatársai 2019. július 12-én helyszíni ellenőrzést tartottak a kerekegyházi feldolgozóban, ahol nagyban zajlott az engedély nélküli befőttgyártás. A jegyzőkönyvek szerint a jelenlévők megnyugtatták a hatóság munkatársait, hogy a termékek nem kerülnek forgalomba, csupán gépbeállítás zajlik. A hatóság ennek ellenére a gyártási folyamatot leállította, és kérte a szükséges iratok megküldését. Három nap múlva a Nébih újra megjelent a helyszínen, és az illetékesek azt látták: a meggybefőttek tovább készültek. Elmondták: az élelmiszeripari nyersanyaggal történő feldolgozást, valamint a gépbeállítást is be kell jelenteni a hatóságnak a próbagyártás előtt két nappal, továbbá annak folyamatát, hőmérsékleteit, technológiáját lépésről lépésre dokumentálni kell. Mivel erre vonatkozóan a Hírös-Vitál Zrt. munkatársai nem tudtak bemutatni dokumentumokat, a Nébih zár alá vette a meggybefőtteket. Három nap múlva újra megjelent a hatóság csapata a telephelyen, akkor viszont már sárgabarack-feldolgozás zajlott a csarnokban. E mellett ipari mennyiségben találtak cukrot és citromsavat.
B. Ede változtatott az addigi stratégián és azt nyilatkozta az ellenőröknek, ezek mind az ő tulajdonát képezik, a soktonnányi barackból a saját igényeit szeretné kielégíteni, és ezzel párhuzamosan a gépeket is beállítaná a majdani gyártásra. A Nébih a határozatában megállapította: az élelmiszeripari nyersanyagot nemcsak gépbeállításra, hanem forgalomba hozatalra is használta, mert a gyártást követően – még ha ingyenesen is – másik fél (önmaga) részére átadta. Ráadásul a raklapokon készáru megjelöléssel voltak összecsomagolva a befőttek. A termék előállításához, a gyártáshoz használt segédanyagok, valamint a csomagolóanyagok eredetére számlákat, bizonylatokat, valamint a gépbeállításra vonatkozó műszaki dokumentumokat nem tudták bemutatni, B. Ede csak az őstermelői igazolványának másolatát küldte meg a hatósághoz.
A Nébih mindezekért, 2019. augusztus 10-én 21 millió forint élelmiszerlánc-felügyeleti bírsággal sújtotta a Hírös-Vitál Zrt.-t.
B. Ede megfellebbezte a bírságot. Kifejtette, hogy a gyártógépsor nem került a társaság tulajdonába, ez csak a sikeres gyártáspróba után történt volna meg. Hangsúlyozta, a Hírös-Vitál Zrt. nem gyártott élelmiszert, nem is rendelkezik befőtt késztermékkel, és szándéka sem volt azt forgalomba hozni. Indítványozta, hogy a hatóságok oldják fel a mintegy hatszázezer üveg befőttet zárlatát. A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal mint másodfokú hatóság, a fellebbezést elutasította, és a bírságot, valamint a zár alá vételt helyben hagyta. A következő körben B. Ede a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz fordult, amely a keresetét 2020. február 10-én jogerősen elutasította. Mivel a Hírös-Vitál Zrt. a 21 milliós bírságot nem fizette be, az végrehajtási szakba került.
Megkérdeztem a kormányhivatalt, mi lesz a sorsa ennek az óriási mennyiségű zárolt élelmiszernek. Tájékoztatásuk szerint az élelmiszerjogi előírások alapján közfogyasztásra csak biztonságos, egészségre nem ártalmas, emberi fogyasztásra alkalmas, nyomon követhető élelmiszer kerülhet. Minden olyan esetben, amikor a fentiek betartása nem állapítható meg kétséget kizáróan, az élelmiszer nem minősül biztonságosnak, tehát nem kerülhet forgalomba. Felhasználása biogáz előállítására lehet alkalmas, de ez is csak egyedi elbírálás alapján lehetséges.
És nem sikerült az építkezés sem
A Hírös Vitál Zrt. 2017. július 25-én kelt és több alkalommal módosított generálkivitelező szerződésben abban állapodott meg a VER-BAU Építőipari Szolgáltató Kft.-vel, hogy az építőipari cég 5,7 milliárd forintért, 2019 első félévében, több szakaszban, engedélyeztetési eljárásra alkalmas állapotban átad tizenkét különböző rendeltetésű csarnokot, valamint azoknak a kiszolgáló épületeit, a hozzájuk tartozó utakkal, parkolókkal és közmű-infrastruktúrával együtt.
A VER-BAU Kft. azonban 2019-ben úgy fejezte be a tizenkét csarnokot, hogy abból az építtető tartozása miatt hatot nem adott át, azokra birtokvédelmet kért és kapott a helyi önkormányzattól. Mivel a fizetési kötelezettségének a Hírös Vitál Zrt. továbbra sem tett eleget, a kivitelező végrehajtást, illetve vállalkozói díj megfizetése iránt pert indított a Kecskeméti Törvényszéken 1 milliárd 710 millió 752 ezer 646 forint és kamatai értékben. A VER-BAU Kft. az igényét az építőipari lánctartozások rendezésének felgyorsítására hivatott Teljesítésigazolási Szakértő Szerv (TSZSZ) szakvéleményére alapozta. A Hírös Vital Zrt. először más bíróság kijelölését kérte, de ezt a Kecskeméti Törvényszék, majd a Szegedi Ítélőtábla is elutasította. Ezután eljárási szabálytalanság miatt terjesztett be kifogást, de azt is elutasították a bíróságok, majd ellenkeresetet nyújtott be 786 millió forint kötbér megfizetése címén. A szeptember 18-i tárgyaláson a bíróság – a Hírös-Vitál Zrt. jogi képviselőjének indítványára, üzleti titkok és harmadik fél jogainak védelmére hivatkozva – kizárta a per egészéről a nyilvánosságot.
A nyilvánosság adósai
A bírósághoz hasonlóan a nyomozást végző NAV sem akar nyilvánosságot az ügyben, noha a bűnügyi igazgatóság rendszerint sikerközleményeket ad ki helyszínen készült videóval, amelyen az áfacsalókat őrizetbe veszik, a márkás autókat lefoglalják. Ám ezúttal még azután sem közölnek alapvető tényállást, költségvetési kárösszeget, miután a négy férfi letartóztatását december közepéig meghosszabbította a bíróság. Az viszont biztos, hogy B. Ede felfüggesztett börtönbüntetés hatálya alatt követett el a gyanú szerinti bűncselekményeket:
A mostani költségvetési kárérték több mint egymilliárd forint, ekkora adótételhez legalább bruttó négy-ötmilliárd forint értékben kellett számlákat kibocsátaniuk, amelyre az állami támogatást lehívhatták. Ennek egy része beruházási költség, bérköltség, valamint a Kínából származó gépsorok, amelyek információink szerint a töredékét érhetik annak, mint amennyiért elszámolták azokat. Komplex szerződés készült a Hírös Vitál Zrt. és Hírös Gundel Kft. között 2 milliárd 483 millió 500 ezer forint értékben a lekvár, a befőtt, valamint a chipsgyártás gépsorainak a beszerzésére, a leszállítására és az üzembe helyezésére. Aligha véletlen, hogy a letartóztatottak egyike a Hírös Gundel Kft. ügyvezetője, másika a GADY-TECH Kft. ügyvezetője: e cégek papíron részt vettek a műszaki eszközök beszerzésében.
Utóbbi ügyvezetője, G. Balázs osztálytársa volt a kecskeméti piarista gimnáziumban B. Edének, akárcsak Szilvásy László, a piaristák eddigi tartományfőnöke. Szilvásy a letartóztatásokat követően a felmentését kérte a rend római generálisától, aki azt szeptember 18-án elfogadta.
Forrásaink ellentmondásosan beszéltek arról, mi is lehetett az oka annak, hogy a Hírös ekkora állami támogatáshoz juthatott. Ezek egyike a piaristák üzleti érdekeltsége. A másik fontos tényező az, hogy B. Ede több mint egy évtizede ismert tisztítószer-beszállító az intézményi szférában. A harmadik és legfontosabb elem, hogy mert nagyot álmodni, és grandiózus elképzelései összecsengtek egyes politikusok sikerálmaival, amelyekben megjelennek azok a kulcsszavak, hogy mezőgazdaság, foglalkoztatás, magyar termék, a termelők segítése, orosz piac.
A szentesi kapcsolat
A letartóztatottak közül érdemes hosszabban ismertetni a hazai pályázati szférában sikeres és járatos 46 éves, M. Márton munkásságát. Ő a negyedik letartóztatott, és a negyedik piarista osztálytárs, M. Péter öccse.
M. Márton 2010-ben, a kétharmados Fidesz-KDNP kormány megalakulását követően igyekezett belekóstolni a médiaüzletbe, ő volt a Gazdaság.hu Hírügynökség Kft. egyik tulajdonosa. Az MTI akkori híre szerint „a lapot üzemeltető magánszemélyekből álló kör abban bízik, hogy az egyes ágazatok helyzetéről szóló elemző cikkekhez sikerül olyan szereplőket megnyerni, akik fizetni is hajlandók, hogy a hírekben kifejtsék véleményüket az adott ágazat helyzetéről.” Úgy néz ki, nem sikerült a kinézett szereplők megnyerése, mert a céget néhány évvel később László Csabának, a Medgyessy-kormány pénzügyminiszterének cége, a Malcon Zrt. vette meg. A médiakudarc nem szegte M. Márton kedvét, mert 2014-ben ügyvezetője lett a helyi rádióműsor-szolgáltatásra szakosodott szentesi Kultúr-Média Kft.-nek. Ez a szerepvállalás egészen 2019-ig tartott, akkor a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság a sorozatos jogsértések miatt nem újította meg a sugárzási jogosultságát a szentesi rádiónak (a problémák közé tartozott az éves beszámolók folytatólagos be nem nyújtása, a médiaszolgáltatási díjtartozás is.)
Hogy M. Márton miért pont Szentesen tevékenykedett? Aligha függetlenül attól, hogy ott él Bozó Zoltán, a MetalCom Zrt. vezérigazgató-tulajdonosa, aki 2014-ben jelentette be, hogy kormányszínekben elindul a város polgármesteri posztjáért. M. Márton tevékenyen részt vett a kampányában, de Bozó alulmaradt a baloldali összefogás jelöltjével, Szirbik Imre addigi polgármesterrel szemben. A MetalCom Zrt.-ról érdemes tudni, hogy a déli határon építette a gerinchálózat egy részét 1,7 milliárdért, további 16 milliárdért pedig tervezte és kivitelezte az intelligens jelzőrendszert. Az Országos Rendőr-főkapitányság a figyelőrendszer 2018 és 2023 közötti működtetésére 6,5 milliárdért kötött szerződést a céggel. Bozó mellesleg a Budapesti Honvéd FC társtulajdonosa.
M. Márton 2014 nyarán be is került a MetalCom Közép-Európai Technológiai és Szolgáltató Holding Zrt. igazgatóságába, majd 2015-ben átkerül a cégcsoport másik tagjának, a metALCOM Távközlési és Rendszerintegrációs Zrt.-nek az igazgatóságába. Bozó veresége a helyhatósági választáson nem jelentette azt, hogy a köre kimaradt volna a város irányításából, mivel a testületben kényelmes többséget szerzett a Fidesz. Ettől aligha függetlenül M. Márton is maradt Szentesen, tevékenyen elmerült a helyi közéletben.
Noha maradt a városban dolgozni, győzelemnek 2019-ben sem örülhetett: az ellenzék és a helyi civilek által is támogatott Jövőnk Szentes Egyesület tarolt az önkormányzati választáson. Bozó és két kormánypárti társa csak listáról került be a testületbe. M. Márton letartóztatása után pedig a városvezetés úgy látja, feljelentéseket kell tennie néhány feltűnő közpénzes visszaélés ügyében.
Az első a napokban meg is érkezett a Központi Nyomozó Főügyészség Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészségére. E szerint M. Márton, összejátszva az önkormányzati Szentes Városi Szolgáltató (SZVSZ) Kft. akkori vezetőjével, N. Zsolttal, megkárosította az önkormányzatot egy jelentős vagyontárgyának az árun aluli értékesítésével. Ez a vagyon az SZVSZ Kft. nyomdai üzletága volt, amelynek – folyamatos üzemelése ellenére – a képviselő-testület a felszámolása mellett döntött. A 23 gépre szűk körben hirdettek értékesítési pályázatot. Erre egy helyi nyomdai szolgáltatást végző cég, valamint M. Márton – fővárosi házába bejelentett – cége, a Martin and Co Kft. adott ajánlatot. A szentesi cég csupán egy gépet szeretett volna megvenni 480 ezer forintért, a Martin and Co Kft. viszont 680 ezret ajánlott a huszonháromért. Az SZVSZ ez utóbbi ajánlatot fogadta el, miközben a Martin And Co Kft. 2016 óta bírósági végrehajtás alatt állt. A feljelentés szerint az SZVSZ ügyvezetője megszegte az önkormányzat vagyonrendeletét, miszerint az értékesítés előtt, minden esetben értékbecslést kell készíttetnie.
A feljelentés ezen felül hosszasan taglalja N. Zsolt és M. Márton különböző gazdasági érdekeltségeken keresztüli összefonódását, amely szerintük erősíti azt a feltevést, hogy a gépek eladása előre kitervelt és célzott vagyonértékesítés volt, amiből az érintetteknek haszna származott, az önkormányzatnak viszont kára. A feljelentés szerint nemcsak a hűtlen kezelés, hanem – előre kiterveltsége miatt – a csalás bűntette is felvetődik.
M. Márton pályázati sikerekkel is büszkélkedhet: a végrehajtással terhelt cége, a Martin and Co Kft. tavaly bekerült a négy kedvezményezett magyar kis- és középvállalkozás közé, amelyet az Európai Innovációs Tanács összesen 120 millió euró értékben támogatásra érdemesnek talált a leginnovatívabb induló vállalkozások kategóriájában. Sőt a négy nyertes közül másik céghez is köthető M. Márton, hiszen két nappal azután, hogy az Európai Bizottság magyarországi képviseletének Facebook-oldalán megjelent a támogatottakról szóló beszámoló, M. lett a másik kiválasztott cég, a gödöllői El-CO TECH Elektromos-Kommunikációs Technológiák Kft. ügyvezetője.
Van aki beszélne
A homokháti csarnokváros az augusztusi letartóztatásokat követően elnéptelenedett, a néhány lézengő munkavállalónak felmondtak. A napokban annyi mozgás történt, hogy a lízingcég, a törlesztőrészletek elmaradása miatt, a haszongépjárműveket elszállította. A bűnügyi zár alatt álló ingatlanok környékét felverte a gaz, B. Ede cégein végrehajtások sorakoznak.
A piaristák a botrány kirobbanása óta egyetlen kérdésemre sem válaszolnak. A rend római generálisának belső vizsgálatát a forrásaink nem cáfolták, miként azt sem, hogy a kereszténydemokraták is tudnak az ügyről. Semjén Zsolt KDNP-elnök, miniszterelnök-helyettes viszont nem válaszolt az irányú kérdéseimre, lát-e lehetőséget a piaristák vagyonának a megmentésére. Az Eximbank szeretné visszakapni a pénzét, de a Nemzeti Befektetési Ügynökség sem mehet el amellett, hogy a szerződés szerint szigorú feltételekhez kötötte az állami támogatást, amelyet a vállalások nem teljesülésének arányában vissza kell fizetnie a Hírös-Vitál Zrt.-nek.
Ha bármit is szeretnének kezdeni ezzel a leginkább logisztikai és raktározási célra alkalmas komplexummal, először a generálkivitelező VER-BAU Kft.-vel fennálló tartozást is le kell rendeznie valakinek az adóhivatal után.
Kiemelt kép: A szerző felvétele
