Az erdők, mezők és sivatagos területek városokká és mezőgazdasági területekké alakítása komoly fenyegetést jelent a biodiverzitásra. Egy friss tanulmány alapján a folyamat ezzel párhuzamosan kedvező feltételeket teremt olyan állatoknak, amelyek nagyobb valószínűséggel hordoznak fertőző betegségeket – írja az MTI.
A kutatók becslései alapján négy újonnan felbukkanó fertőző betegségből három állatoktól ered.
Az eredményeink azt mutatják, hogy azok az állatok maradnak az ember lakta területek közelében, amelyek nagyobb valószínűséggel hordoznak az emberre is veszélyes fertőző betegségeket
– mondta Rory Gibb, a University College London (UCL) munkatársa.
A vadon zsugorodása számos élőlényt sodor a kihalás szélére. Az olyan hosszú élettartamú állatoknak, mint az orrszarvú, speciális környezetre van szükségük a túléléshez, míg a rövid életű élőlényeknek, például a patkányoknak és a galamboknak a legtöbb környezetben sikerül elboldogulniuk. Éppen ezek a túlélők azok, amelyek a legtöbb kórokozót hordozzák.
A szakemberek 184 korábbi tanulmány adatait elemezték: a vizsgált csaknem 7 ezer állatfajból 376 hordoz olyan betegségeket, amelyek az embernél is előfordulnak. A kutatók szerint nagyon sok tényező közrejátszik a kórokozók állatról emberre való átterjedésében, ami betegségek felbukkanásához és világjárványhoz vezethet.
A vadállatokkal való szoros érintkezés, így a vadászat, a kereskedelem vagy az élőhelyeik átalakítása révén az új betegségek kialakulásának veszélyét növeli. A tanulmány szerint az ember formálta környezetben élő állatok több kórokozót hordoznak, mint az érintetlen természetben lévő társaik.
