Monetáris tanács – több mint egy tucat

Közel ötórás, személyeskedésekkel tarkított ülésen hallgatta meg a jegybank monetáris tanácsának négy új tagját a parlament költségvetési bizottsága. Az abc-sorrenben lezajlott meghallgatáson az ellenzék ugyan konzekvensen leszavazta a jelölteket, de a bizottság kormánypárti többsége mindenkinek megadta a támogatást.

Az eredetileg csupán a szakmai alkalmasságot vizsgálni hivatott bizottsági ülésen természetesen az Országgyűlést kétszer megjárt törvényt érintő ellenzéki kritikák is előkerültek. Így az ellenzéki képviselők kérdéseikben sokszor tudakolták a jelöltek véleményét a törvényről éppen folyamatban levő alkotmánybírósági beadvánnyal kapcsolatban.

A tortúra

Jegybank-saga Sokaknak nem tetszett az MNB monetáris politikája, s így tavaly folytatódott, a politikai felhangokkal fűszerezett támadás Járai Zsigmond jegybankelnök ellen. Az előző kormányban pénzügyminiszteri posztot betöltő Járait azzal vádolták, hogy politikailag elfogult, és ezért tartja ilyen erősen a forintot. Az év eleji szórványos tüzelések után szeptemberben újult erővel indultak meg az ellene intézett támadások, s már ekkor több helyről lehetett olyan pletykát hallani, hogy valamilyen trükkel, esetleg a jegybanktörvény módosításával akarják eltávolítani posztjáról. A megoldást mindenki meglepetésére a két szocialista és egy szabaddemokrata képviselő által jegyzett jegybanktörvény-módosítás jelentette, amely a Monetáris Tanács létszámának növelését tűzte ki célul. A módosításra az Európai Központi Bank is reagált, bár a pénzügyi tárca és a jegybank különbözőképpen értelmezte a reflexiót. A jegybank szerint alkotmányos aggályokat is felvető módosítás ugyan elsőre átment a parlamenten, de a köztársasági elnök nem írta alá. A második nekifutásra változatlanul elfogadott módosító javaslat lehetőséget ad a kormányfőnek, hogy 13-ra növelje jegybanktanács eddigi 9 fős létszámát. Járai, aki szerint minden valószínűség szerint 18 hónapnál nem lesz hosszabb életű a törvény, az alkotmánybírósághoz kíván fordulni a jogszabály kivizsgálása érdekében. Ezt végül nem tette meg, de segítséget nyújtott az Alkotmánybírósághoz forduló Fidesz-frakciónak. A kormányfő egy hete nevezte meg négy új jelöltjét.

A meghallgatás szellemét Bánfi Tamásnak, a Corvinus Egyetem tanárának egyik első kijelentése uralta. Ő ugyanis azzal hárította el a hozzá intézett egyetlen konkrét kérdést, hogy a jegybanktanács jelöltjeinek tartózkodniuk kell az aktuális kamat- és árfolyampolitikával kapcsolatos egyéni véleményük kinyilvánításától. Rövidre sikerült meghallgatását követően Varga Mihály, a bizottság fideszes elnöke Bánfi elutasító magatartásával indokolta, hogy az ellenzéki párt nemmel szavazott. Pozitív hozzáállás esetén a Fidesz tartózkodó szavazataival biztatta volna Bánfit – állította Varga. Bánfit 15 igen szavazattal, 13 nem ellenében támogatta a bizottság.

Bihari Péter kicsit mélyebb szakmai fejtegetésbe is belement. Szerinte abban minden magyar közgazdász egyetért, hogy a magyar alapkamat szintje magas, a kérdés csupán az, hogy milyen sebességgel és milyen mértékkel lehet csökkenteni a kamatot. Bihari szerint „zöldség” úgy érvelni a kamatcsökkentés ellen, hogy a nemzetközi tendencia ellenkező irányba mutat. A folyamat ennél komplexebb, bár Bihari sem mutatott hajlandóságot a konkrétumok további taglalására. A pénzügyi elemző, akárcsak másfél éve, most is reálisnak tartja az euró 2010-es bevezetését. Ugyanakkor szerinte erősíteni kell a gazdaságpolitika egészének hitelességét, vagyis a fiskális és a monetáris politikáét egyaránt. Bihari meghallgatása több mint egy óráig tartott, s végül 14 igen, 13 nem ellenében szavazati aránnyal őt is támogatta a bizottság.

Sokak szemében kakukktojásnak számított, a monetáris politikával korábban nem foglalkozó Csáki Csaba agrárközgazdász, a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetem korábbi – MSZMP KB-s múlttal is rendelkező – rektorának jelölése. Csáki ennek ellenére az ellenzék szimpátiáját is kivívta a meghallgatáson, s végül 15 igen, 9 nem és 3 tartózkodás mellett, a legerősebb támogatás mellett kapta meg a bizottság ajánlását. Csáki a mikroszférában, ezen belül is az agrárgazdaságban szerzett tapasztalatokat kívánja kamatoztatni a monetáris tanács tagjaként, s ennek a rétegnek a képviseletét kívánja ellátni. Konkrét kérdésekre válaszolva elmondta, hogy szerinte minden exportorientált ágazatnak, így az agráriumnak is alapvető érdeke a gyengébb forint.

Bánfi Tamás, Csáki Csaba, Bihari Péter, Neményi Judit; Foto: MTI

A konfliktus

Igazi konfrontációra Neményi Juditnak, a Pénzügykutató Rt. főmunkatársának, az MNB osztályvezetőjének meghallgatása kapcsán került sor. Szerinte a jegybank függetlensége erősödik azáltal, hogy egy demokratikusan kinevezett személy, a miniszterelnök is jelölhet tagokat a monetáris tanácsba. Az eddigi gyakorlat, hogy az MNB-elnök kizárólagos jelölési joggal rendelkezett, példátlan volt a nemzetközi gyakorlatban. Ugyanis empirikusan bizonyítható, hogy hitelesebbek azok a testületek, amelyekben többféle vélemény érvényesül. Ez pedig eddig nem teljesült.

Varga Mihály kérdésében a múltat feszegette, amikor arra utalt, hogy 1998-as választások előtt – amikor Neményi a jegybank közgazdasági és kutatási főosztályának vezetője volt – napvilágra került az MNB negatív véleménye a Fidesz kormányra kerüléséről. Neményi állítása szerint ekkor betegszabadságon volt, s a tanulmányról csak később értesült. Továbbá cáfolta, hogy törést okozott volna karrierjében, amikor Járai Zsigmond kinevezésekor elbocsátották a jegybankból. Szerinte az egy hónapos közös munka alatt Járaival nem voltak konfliktusaik, s nagy várakozással tekint a jegybankelnökkel történő közös munka elé. Ugyanakkor mivel a tanács tagjai esküt tesznek a miniszterelnöktől való függetlenségre, Neményi elvárja a függetlenség vélelmét. Neményit 14-en támogatták és 8-an szavaztak ellene.