Az ezredfordulón a Microsoft Internet Explorer (IE) részesedése 97 százalékos volt volt, tehát száz webező közül mindössze három használt más programot. Ennyi lehet a kerekítési vagy számítási hiba egy-egy felmérésben, úgyhogy ezt az adatot értékelhetjük úgy, hogy vagy hatan használtak IE-t – vagy senki sem. Ez az egyöntetűség a PC hihetetlen mértékű elterjedésének, és a Netscape böngésző szerencsétlen sorsának köszönhető. Ennél jobban nem részletezzük, de a cég néhány szerencsétlen üzleti húzása egybeesett az IE-t alapértelmezésben tartalmazó és üzembe helyező Windows feltörésével.
A gyengélkedő Netscape-t az America Online átvette, de szolgáltatásában az IE-t helyezte előtérbe, majd 2002-ben 924 millió dollárt zsebelt be a Microsofttól a Netscape-nak okozott károk miatt korábban indult per lezárásáért. Mindenesetre a Netscape nyílt forráskódú fejlesztését végző Mozilla közösséget az AOL már nem támogatja.
Az internet általános elterjedése, a Windows programozhatósági lehetőségei, az Internet Explorer rendkívül szoros integrációja, és a Microsoft példa nélküli monopóliuma együttesen rendkívül kedvező terjedési körülményeket nyújtanak az önmagukat másoló, sokszor káros műveleteket végző programok (vírusok) számára. Ez még akkor is így van, ha a terjedéshez a felhasználók nagy mértékű tájékozatlanságát és hiszékenységét is felhasználják a vírusírók.
A vírusok, féregprogramok, a spam gyakorisága, no meg a biztonsági rések felfedezésének rendkívül jó sajtója egyre inkább azt a látszatot keltették, mintha a Windows és az Internet Explorer önmagukban jelentős biztonsági fenyegetést jelentenének. A Microsoft 1996 óta nem fejleszti az IE a végfelhasználók felől látható szolgáltatáskészletét. Ezért több kisebb cég vagy csoportosulás is kihozott alternatív böngészőprogramokat.
Az idő- és fontossági sorrend figyelmen kívül hagyásával:
• a UNIX (Linux) operációs rendszerekben még mindig használatos a Netscape
• egyre népszerűbbé válik a norvég eredetű Opera;
• a Netscape fejlesztőiből alakult Mozilla közösség folyamatosan karban tartja a Mozilla csomagot (böngésző, levelező, csevegő, HTML-szerkesztő);
• a Mozilla közösség leválasztotta a csomagból a böngészőt, és előbb Phoenix, majd Firebird, végül Firefox néven a Mozillától némiképpen eltérő szolgáltatáskészlettel folyamatosan fejleszti;
• több programozó épített és épít a Windowsba mélyen beépített böngésző-motorra bővített szolgáltatású (lásd alább) alkalmazásokat. Ezek közül legismertebb (volt) a Neoplanet, napjainkban pedig az Avant Browser és az előbb MyIE2, manapság Maxthon névre hallgató koreai fejlesztések.
Az új fejlesztések négy fő szempontból haladják meg az IE-t:
• gyorsabbak a weboldalak megjelenítésében (erre a Microsoft is nagy hangsúlyt fektetett, az IE6 már nem sokkal lassabb, mint a többiek, helyesebben a kisebbség… És figyelem: nem a weboldalak behozásában, ami a hálózat számos tényezőjétől függ, hanem a behozott oldal kirajzolásában);
• „füles” böngészőablakokat alkalmaznak, egyidejűleg több (sok) weboldal lehet aktív, amelyek között egy kattintással illetve gyorsbillentyűvel lehet váltani, és az aktuális készletet el lehet menteni, később pedig újra megnyitni;
• biztonságosabbak, mert nem követik az IE automatizmusait a weboldalak aktív elemeinek kezelésében (és nem mellesleg hatékonyan blokkolják a felbukkanó reklámokat);
• cserélhető a böngésző kinézete, különböző felszíneket (skineket) lehet alkalmazni.
Így hát az elmúlt négy évben egyre szélesebb körben ismertté vált, hogy van az Internet Explorernél jobb böngésző. Előbb az Opera 5-ös, 6-os 7-es változatai, majd 2004 végén, 2005 elején a FireFox 1.0-ás változatának nagy nyilvánosságú megjelentetése hozott lényeges változást a böngészőpiacon (amely nem valódi, lévén a böngészők hagyományosan ingyenesek. Ha még nem lenne közismert: mindegyik böngésző bármikor, bármilyen célra, akárhány példányban ingyenesen letölthető és tovább is terjeszthető.) Jelzésértékű, hogy az utóbbi két évben folyamatosan és megtorpanás nélkül csökken az IE részesedése.
A WebSideStory elemző webhely legutóbbi adatai szerint az alternatív böngészők részaránya már az USA-ban is meghaladta a 11 százalékot, amiből 7 százalék (az alternatívok jóval több mint fele) egyedül a FireFoxé. A világátlag kicsit más, mert például Németországban a Firefox részesedése majdnem 23 százalék, itt az IE valamivel kevesebb, mint 70 százalékot foglal már csak.
A legeslegújabb fejlemények: komoly biztonsági rést fedeztek fel a Firefoxban, amelynek befoltozására mihamar megjelent az 1.0.4-es frissítés. (Letöltése erősen ajánlott, magyar változat is van. Kb. másfél éve a Szabadszoftver Alapítvány – fsf.hu – gondozásában folyamatosan megjelenik mind a Mozilla csomag, mind a Firefox aktuális magyar verziója.) De azért a kinn levő, 50 milliónál több Firefox példány (április 29-én trombitálta szét a Mozilla közösség a szép kerek számot) frissítése eltarthat egy darabig.
Ugyanekkor megjelent az Opera 8.0-ás változata, szebben, gyorsabban, levelezővel és még szebb felszínekkel, továbbá az új idők szavának megfelelően RSS hírolvasóval felszerelve. A Firefox és az Avant Browser már jó fél éve beolvassa és kérésre listán megjeleníti ezeket a rövid, szöveges hírösszefoglalókat, amelyekre kattintva megjelenik a teljes anyag.
Úgyhogy egyes elemzők a Firefox diadalmenetének lassulására számítanak – de az IE térvesztése megállíthatatlannak tűnik. Annál is inkább, mert az új szolgáltatások lehetőségeit is kimerítették a trónkövetelők, amit még ki lehet találni, arra a felhasználók nemigen fognak rámozdulni, hiába ígéri a Microsoft az új verziót.
