Európai házelnökök Budapesten

Szili Katalin házelnök és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök beszédével megkezdődött az unió parlamenti elnökeinek szokásos éves konferenciája, amelynek idén Budapest ad otthont. A két napos munka négy fontosabb témával foglalkozik majd: a nemzeti parlamentek együttműködésével, az alkotmányszerződés ratifikációjával, az unió 2007-2013-as költségvetésének kérdésével, illetve a nyugat-balkáni országok integrációjával.
A két napos konferenciára összesen 49 ország parlamentjének vezetőjét hívták meg: a 25 EU-tag házelnökein kívül a tagjelölt országok, és az egyik fő témakörben érintett nyugat-balkáni államok parlamenti elnökei is megjelentek. A találkozón részt vesz Josep Borrell, az Európai Parlament elnöke és Margot Wallström, a Bizottság alelnöke is.

A konferenciát Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nyitotta meg. Beszédében hangsúlyozta, Európa számára a legfontosabb kihívás versenyképességének növelése, illetve az, hogy a “pártelvű demokrácia” mellett meg tudja-e erősíteni a civil és önkéntes demokráciát, illetve tud-e újra több száz millió ember közös Európája lenni. A kormányfő szerint Európa a II. világháborút követően tíz- és százmilliók közös akaratára, a békevágyra épült, így nem lehet a hivatalosságok, a politikusok és pártok, kamarák Európája. A kérdés azonban az, még egyszer több száz millió ember közös Európája tud-e lenni.

A magyar kormányfő elmondta, az EU születésekor volt egy híd, amely később egyre “szélesedett” és képes volt összekötni egymástól földrajzilag és kulturálisan egyaránt különböző országokat. A kérdés Gyurcsány Ferenc szerint most az, hogy a mostani és az előttünk álló csatlakozással lesz-e olyan híd, amely “gond nélkül kiér a partra” és képes lesz a közös Európába utat mutatni a tagországoknak.

Szili Katalin házelnök köszöntőjében elmondta, hazánk első éve, amelyet uniós tagországként élt meg, elég volt arra, hogy Magyarország tapasztalatokat szerezzen, egyenjogú partnerré váljon a közösségben, és a régi és új tagállamok megfogalmazásban rejlő különbségtétel elveszítse értelmét. A találkozót több szempontból is egyedülállónak nevezte és jelezte: már Magyarország csatlakozása előtt igyekezett részt venni minden olyan kezdeményezésben, amelynek célja nagyobb szerephez juttatni a nemzeti parlamenteket az uniós döntéshozatalban.