A határon túli magyarság helyzetének könnyítéséről és az anyaországgal való aktívabb kapcsolattartásról nyújtott be törvényjavaslatot a kormány. „Célunk, hogy minden lehetséges módon támogassa a határon túli magyarság szülőföldön való boldogulását, és az akadálymentes kapcsolattartást az anyaországgal” – mondta Lamperth Mónika belügyminiszter keddi felszólalásában a parlamentben. A miniszter elmondta, a kabinet ennek figyelembe vételével fogalmazta meg januárban nemzetpolitikai koncepcióját, amelynek fontos célja, hogy a határon túl élő magyar nemzetiségűek részére a magyarországi belépés, tartózkodás, letelepedés és az állampolgárság megszerzése könnyebb legyen.
A javaslat nem a vízumkiadási feltételek felpuhítását jelenti, hanem a többször ismétlődő, hosszú procedúrák egyszerűsítését célozza. Az idegenrendészeti törvény módosításával ugyanis a kabinet bevezetné a nemzeti vízum új intézményét, amely legfeljebb öt évre biztosítana folyamatos tartózkodási lehetőséget, ezzel megszüntetve az eddigi hosszadalmas eljárási rendet. Ugyanakkor az igénylőt nem jogosítaná fel a munkavállalásra, tanulásra és a családegyesítésre. Ezen kívül a hatósági orvosi vizsgálat kötelezettségét is megszüntetnék.
A belügyminiszter szerint az állampolgársági törvény módosítása az állampolgárság megszerzését megkönnyítő rendelkezésekkel, a várakozási idő megszüntetésével, az alkotmányos alapismereti vizsga alá esők körének szűkítésével, illetve az ügyintézési határidő csökkentésével az áttelepülni szándékozók számára felgyorsítja a folyamatokat. A törvénycsomag elfogadásához széles körű politikai egyetértés kell. A javaslatot az egyeztetések során egyébként a határon túli magyar szervezetek és az ellenzék is támogatta.
Az alkotmányügyi és az emberi jogi bizottság egyhangúlag a törvényjavaslat elfogadása mellett van, bár az ez utóbbi nevében felszólaló Ékes József független képviselő hozzátette, erre nem lett volna szükség, ha a kormány korábban elfogadja a kettős állampolgárságról szóló ellenzéki javaslatokat.
A parlamenti pártok vezérszónokai is elfogadhatónak tartották a javaslatot. Szentgyörgyvölgyi Péter felszólalásában kifejtette, a Fidesz minden olyan javaslatot támogat, amely megkönnyíti a határon túli magyarok életét. Ugyanakkor nem mulasztotta el hangsúlyozni, hogy az előterjesztés pótcselekvés, – mint fogalmazott – “a bűntudat megnyilvánulása”, mivel a szocialista párt – véleménye szerint – nemtelen eszközökkel kampányoltak a kettős állampolgárság ellen a decemberi népszavazást megelőzően.
Az SZDSZ és az MDF is bár pozitívan nyilatkozott a benyújtott javaslatról, Fodor Gábor szabad demokrata képviselő megjegyezte, az ellenzék vezérszónokának igaza volt abban, hogy a határon túli magyarság helyzetének rendezése a népszavazás kapcsán került napirendre.
Az MDF részéről Csapody Miklós hangsúlyozta a törvényjavaslat szükségességét. Hozzátette: pártja támogat minden olyan megközelítést, amely nem növeli a határon túli magyar területek elhagyását, a Kárpát-medence kiürítését és a magyarországi demográfiai deficit pótlását. A politikus megjegyezte azonban, hogy ha a parlament elfogadta volna az MDF még december 5. előtt beterjesztett javaslatát, akkor nem lett volna népszavazás, és nem lenne szükség erre az előterjesztésre sem.
A javaslathoz benyújtandó módosító indítványokról egyébként kedd délután négypárti egyeztetést tartottak.
