Miután március 16-ától kivonták a frontvonalból a 65 év feletti és a krónikus beteg orvosokat, sok helyen fogták a fejüket a doktorok. A szakrendeléseken kötelező volt a tiltás, az alapellátásban csak ajánlásnak számított, de ott is sokan betartották. Ezt egyébként minden orvos helyes lépésnek tartotta, mert így is sok egészségügyi dolgozó megfertőződött, de legalább az alapellátásban nem fertőzték egymást összevissza az orvosok és a betegek. Már csak azért is helyeselték, mert személyesen megtapasztalták, hogyan látják el őket védőfelszerelésekkel.
A káosz szó jut eszembe a helyzetről: egymásnak ellentmondó rendeletek, utasítások érkeznek, amelyekből nehéz kitalálni, mit is kellene csinálni a gyakorlatban
– mondta Babos Örs Levente, akinek Maglódon van a körzete, de máshol is ügyel Pest megyében. Példának említette, hogy május 1-jén kaptak levelet arról, hogy 4-étől negatív vírusteszt birtokában lehet szakrendelésre járni, de nem volt világos, kinek lenne a feladata elvégezni a tesztet. Babos szerint általában jellemző, hogy az orvosokkal, szakmai szervezetekkel való egyeztetés nélkül hozzák a döntéseket, amik homályosak, és mire alkalmazkodhatnának hozzájuk, „csavarnak rajtuk még egyet”.
A félelem miatt kevesebb a beteg, így az orvoshiány kevésbé érződik
Ugyan mindenhol kevesebb a beteg, mert az emberek félnek a vírus miatt orvoshoz járni, mégsem egyszerűbb a helyzet, mint a járvány előtt volt.
Babos Örs Levente úgy fogalmazott, azt érzi, mintha egy „túlterhelt ügyfélszolgálaton” dolgozna, mert egész nap csörög a rendelő két telefonja, a „vonal túlvégén ideges ügyfelek” adják egymásnak a kagylót. Így hiába van kevesebb beteg, a munkavégzés feszített.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kótajon praktizáló Kiss Csabához is 2600-an tartoznak, de ő nem említette, hogy ennyire nehéz a helyzet. Ugyanúgy bent van a rendelőben, mint korábban, és a legtöbb pácienst el tudja látni személyes kapcsolat nélkül is. A budapesti háziorvosok is kevesebb beteggel foglalkoznak – nagyjából a szokásos betegszám feléről beszéltek –, azokkal is jórészt telefonon, de vannak olyan páciensek, akiknél nem elég a távkonzultáció. Az ő ellátásuk megszervezése időigényes, sokszor bonyolult, és a háziorvos nem mindig tud megnyugtató megoldást találni.
Háziorvosokkal beszélgetve az tűnik ki, hogy nem a kieső orvosok miatt vannak a legnagyobb problémák, az leginkább az ügyeleti rendszert borítja fel, de az ellátás folyamatosságát tudták biztosítani.
Nem kell mindig a személyes találkozó
A miskolci avasi lakótelepen praktizáló Fridvalszky Zsolt sem nagyon találkozott személyesen pácienssel az elmúlt hónapokban, főleg a saját, akut betegei keresik.
Pozitív dolog, hogy az orvos-beteg személyes találkozó oda kerül, ahová való
– mondta. Szerinte így van esély arra, hogy a háziorvosok „azzal foglalkozzanak a jövőben is, ami a dolguk, és ne arról beszélgessenek a pácienssel, hogy mi volt az ebéd”. Márpedig a túlterhelt magyar egészségügyi rendszerben ez neuralgikus pont.
Mindegyik háziorvos megfogalmazta valahogy, hogy a járványhelyzet miatt végre a telemedicina, illetve az egészségügy digitalizációja is olyan irányba mozdult el, amely már régóta esedékes, csak az emberek berögződései miatt – ami igényeli a személyes találkozást –, ezt senki nem merte meglépni. Az egyik orvos nonszensz példaként megemlítette, hajnalban azzal hívta egy páciense, hogy becsípődött a dereka. Másvalaki azt említette: megfenyegették, hogy feljelentik, ha nem megy ki egy fájós fejű gyerekhez.
A budapesti orvosok szintén arról beszéltek, hogy a korábban zsúfolt rendelők javarészt kiüresedtek, és elmaradoztak azok is, akik sokszor csak receptet íratni néznek be, vagy olyasmikkel, hogy kiugró volt a vérnyomásuk, fáj a derekuk.
Talán azt is megtanulják az emberek, hogy nem kell bemenni a rendelőbe, ha lázasak vagy fáj a torkuk, hanem szólnak, hogy betegek, és nem fertőznek meg mindenkit a rendelőben
– mondta Fridvalszky doktor.
Komoly probléma, hogy sok betegség felfedezetlenül marad
Vannak olyan panaszok viszont, amelyek korábban nem voltak annyira jellemzők: „Sok a pszichés, pszichoszomatikus panasz: alvászavar, szorongás” – mesélte Kiss Csaba. Bár a szakellátás papíron újraindult, mégis nehéz bejutni, ezért ilyen esetekben is a háziorvosra hárul a gyógyszerek beállítása, ha szükséges, akkor szakorvossal konzultálnak telefonon. „A középszintű szakellátás lényegében szünetel: marad az alapellátás, illetve a sürgős esetek kerülnek kórházba” – mondta Babos, aki szerint még visszaüthet, hogy jelenleg mindent a koronavírusnak rendelnek alá.
Fridvalszky Zsolt drasztikusabban fogalmazott:
Borzasztó következményei lesznek, mert előrehalad a krónikus betegek állapota, feltorlódnak a problémák. Sok daganatos beteg vagy szív- és érrendszeri betegséggel küzdő marad látenciában, ami a későbbi gyógyulás esélyeit nagyban rontja. Ez akár halálokhoz is vezethet
– mondta a miskolci háziorvos, aki nem látja, miként bírná kezelni a szakrendelés, ha ez a sok „feltorlódott beteg” rájuk szakad hirtelen.
Egy budapesti orvos is arról beszélt, hogy akad 3–4 olyan páciense, akiknél el kell kezdeni a betegút menedzselését, ami a járvány miatt átalakított ellátási rendszerben nem egyszerű: „Telefonos beszélgetés alapján kell eldöntenem, ki az a beteg, aki ráér, és ki az, akit elindítok valamerre. Ezt két dolog alapján lehet: súlyos panasza van (például nyom a mellkasa), vagy ismerem a kórtörténetét, és tudom, hogy már volt szívinfarktusa, viszont régen járt kivizsgáláson. Egy ilyen betegnél nem lehet várni, muszáj vizsgálatokat kérni” – mondta az orvos, aki az esetek 95 százalékában dönt úgy, hogy ráér a beteg kivizsgálása. A dilemma azonban nagy:
Egyáltalán nem nyugodt szívvel mondom a betegnek, hogy maradjon otthon, hiszen békeidőben egy mellkaspanaszosnak nem azt tanácsolom, hogy szedjen be valami gyógyszert otthon, és egyen kevesebb szénhidrátot, hanem beutalom a szakrendelőbe.
A háziorvos gyakran több szakorvossal konzultálva dönt arról, mit mondjon a betegnek, vagy ha szükséges, milyen további vizsgálatokat rendeljen el. Beutalni valahova azonban nem egyszerű feladat. A 65 év feletti szakorvosok nagy része nem dolgozik, és vannak olyan fiatalabbak, akik fertőzéstől tartva szabadságot vettek ki.
A háziorvosok szerint általában nehéz helyzet lesz, amikor visszaáll az élet a rendes kerékvágásba, mert rengeteg beteg között kell majd priorizálni, hogy ki, mikor kapjon időpontot a szakellátásba. A döntés az alapellátásban dolgozók kezében lesz, így hatalmas teher nehezedik majd rájuk.
Káosz a tesztek miatt
Jelenleg viszont abból vannak konfliktusok, ha tesztelni kellene valakit. Ez lehet azért, mert szakrendelésre akar bejutni, vagy azért, mert koronavírusosnak gondolja magát. Babos Örs Levente több példát is említett, amikor feszült helyzet alakult ki amiatt, hogy nem lehetett megoldani a tesztelést. Például azért, mert az eljárásrend nem változott, így továbbra is csak azokat lehet elvileg tesztelni, akiknél fennáll az a három kritérium, hogy
- koronavírus-gyanús tünetei vannak,
- szoros kontaktban volt fertőzöttel,
- illetve járt külföldön.
Vagyis papíron az nem indok, hogy valaki be szeretne jutni szakrendelésre.
Egy másik ok, hogy az operatív törzs és a szakminisztérium nem tisztázta gyorsan és világosan, kinek a kompetenciája a tesztek elvégzése, de lassan kiderült, hogy a szakrendelést lebonyolító intézmény feladatköre. Azonban még ezután is előfordul, hogy a páciensek ide-oda pattognak a háziorvos, a mentő és a szakrendelés között, mert mindenhol mást mondanak nekik, kinek is kellene elvégeznie a tesztet.
Egy csepeli és egy VI. kerületi háziorvos is azt mondta, amikor tesztet próbált intézni, lepattintották azzal, hogy a mentősnek, akinek ez a dolga, mára beteltek az időpontjai. Babos Örs Levente pedig azt emelte ki, hogy olyan tesztet csinálnak az embereken, amilyen éppen van, holott a PCR-teszt és a gyorsteszt is más helyzetben jó.
„Egyelőre a legtöbb rendelőben nem is áll rendelkezésre teszt” – mesélte egy budapesti háziorvos. Hiába nyitottak ki a szakrendelők, sokuk a teszt hiányában még mindig nem fogad beteget, így egyelőre marad a március 16-tól érvényes felállás: a háziorvosokra hárul a betegek állapotának telefonon történő szűrése. Abban a kerületben, ahol ő dolgozik, talán a héten tudnak elindulni azok a vizsgálatok, ahova negatív teszt szükséges.
A tömeges tesztelés eloszlathatja a homályt, csak van egy kis baj
A május 11-én elkezdett tömeges tesztelés sem megy sokkal jobban: a legtöbb orvos azt mesélte, hogy múlt hétvégén kaptak egy listát, a hozzájuk tartozó emberek közül kiknek kell részt venniük a tesztelésen, ám akadnak köztük olyanok, akik nem tudnak elmenni – mert például mozgásképtelenek –, vagy egyszerűen nemet mondtak rá. Hallottunk olyat, ahol mindenki elmegy, aki bekerült a szórásba, de olyat is, ahol 50 százalékos ez az arány.
Egyébként az orvosok nagyon várják a négy orvosegyetem szűrővizsgálatának eredményét, mert addig a sötétben tapogatóznak, és nem tudják pontosan, mivel tesznek rosszat: azzal, hogy beteget vizsgálnak, vagy azzal, ha nem.
Orvosként iszonyatosan nyomasztó belegondolni abba, hogy épp attól betegedhet meg valaki, hogy ellátom. Ez pont az ellenkezője az orvoslásnak
– fogalmazott az egyik fővárosi háziorvos. Ha tudni fogják, hogy az ország hány százaléka fertőzött, abból le lehet majd szűrni, hogy mekkora a kockázata, ha nem jön a beteg, és mekkora, ha bemegy a rendelőbe.
Javult a védőfelszerelés-helyzet, de még mindig rossz
Koronavírusos beteggel nem csak a Budapesten vagy Pest megyében dolgozó háziorvosok találkoztak: a kótaji Kiss Csaba is két hétig volt karanténban még a járvány magyarországi kitörésének elején, mert koronás beteggel érintkezett. Budapesten azonban magasabb az esetszám, és három orvos is beszámolt arról, hogy hunyt már el betege a vírus miatt.
A bizonyítottan koronavírus-fertőzött betegeim között a többség ápolónő volt, de aki nem egészségügyben dolgozott, az is járt kórházban, és nagy az esély, hogy ott kaphatta el a vírust
– mondta Babos Örs Levente, ami tovább is vezet arra a kérdésre, hogy mi a helyzet a védőfelszerelésekkel.
Többen úgy látják, hogy jobb a helyzet, mint a járvány kitörésekor, de nem az államnak köszönhetően. Innen-onnan összejöttek a szükséges védőfelszerelések: részben az önkormányzat szerzett be, részben maguk az orvosok vásároltak, de több cég is kisegítette a háziorvosokat.
Felhívtak egy hétvégén még a járvány elején a megyei népegészségügytől, hogy most azonnal menjek, mert megjöttek az FFP3-as maszkok
– mesélte Fridvalszky Zsolt. Azonban helyben már csak néhány doboz sebészi maszkot kapott, valamint gumikesztyűket. Azóta is főleg sebészi maszkokat kapott, FFP-maszkot összesen kettőt, épp a legutóbb, ezeket ő és az asszisztense használják. A rendelőben dolgozó másik három orvosnak egyetlen egy ilyen maszk sem jutott. Ezzel azt állította szembe, hogy Londonban dolgozó orvos ismerőse azt mesélte neki, a vírus ellen is védő maszkok megfelelő záródását számítógéppel ellenőrzik Angliában, nekik pedig csak a nem sok védelmet nyújtó sebészmaszkok jutnak.
Bárkivel beszéltünk, hasonló tapasztalatokról számolt be: gyakran emlegették, hogy látják a tévében, miszerint milliószámra jönnek a maszkok, de a háziorvosokhoz olyanok nem jutnak kellő mennyiségben, amelyek tényleg védenének a vírus ellen.
Kiemelt kép: Vajda János /MTI
