Kilenc év alatt 790,3 milliárd forintot gyűjtöttek össze a szövetségek és a sportegyesületek a nyereséges cégek társasági adójából – derül ki azokból a válaszokból, amelyeket a hat kedvezményezett sportág szövetsége adott a 24.hu kérdésére. Tavaly ilyenkor 658 milliárd taotámogatásról számoltunk be, az összeg tehát 132 milliárd forinttal nőtt egy év alatt, igaz, ennek alig több mint a fele „friss pénz”, a 2019/2020-as idényre eddig 70,8 milliárd forint felhasználását jelentették a sportszövetségek, azaz majdnem ugyanennyivel nőtt a korábbi évek számláinak értéke. Ez nem újdonság, régóta megfigyelhető, hogy az összeg évekre visszamenőleg gyarapodik – ami azt jelenti, hogy az idei bevétel is biztosan több lesz végül az említett 70,8 milliárd forintnál.
Gyanítható, hogy főleg a futballtao összege fog még emelkedni, az április végén rendelkezésünkre bocsátott adatok ugyanis azt a 2011 óta példátlan helyzetet rögzítik, hogy kézilabdára többet áldoztak a vállalkozások, mint labdarúgásra:
- a kéziszövetség 20,4,
- a Csányi Sándor elnökölte Magyar Labdarúgó Szövetség 19,4 milliárd forint lehívásáról számolt be erre az időszakra.
Az adatok korrekciójára azért is számíthatunk, mert tavaly áprilisi cikkünkben is arról írtunk, hogy a kézilabda támogatása megközelítette a futballét, mostanra azonban a 2018/2019-es idényre a labdarúgásnál már 47,6 milliárd, míg a kézilabdánál 29,4 milliárd forint szerepel, vagyis a futballklubok a jelek szerint lassabban számolják el a társasági adóból származó támogatásokat. (Ez részint azért lehetséges, mert még tart a támogatási időszak, részint azért, mert bár a klubok adott kiírásra adják le pályázatukat, ezt feltételekkel meghosszabbíttathatják, és az új határidőig hívhatnak le a pályázatban megjelölt célra pénzt, az ekkor beérkező összegekkel pedig utólag korrigálják az adatokat.)
A támogatási rendszernek vitathatatlanul a labdarúgás a fő nyertese, kilenc év alatt 320,7 milliárd forinttal gazdagodott a hazai futballélet a taónak hála (ebből 82 milliárd jutott az MLSZ-nek, 238,7 milliárd a kluboknak), ez a teljes támogatási összeg 40 százaléka, míg az „ezüstérmes” kézilabdába érkező 179,6 milliárd a teljes, csaknem 800 milliárdos összeg kevesebb mint negyede.
Felcsút, Fehérvár
Klubszinten a szisztéma fő kedvezményezettje, természetesen, a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány, amelyet Orbán Viktor hozott létre 2006-ban.
E két klub tehát nem is a miniszterelnök Felcsútjával, hanem a Tállai András államtitkár által favorizált Mezőkövesddel van egy szinten, ami a közvetett állami támogatás mértékét illeti, hiszen a matyóföldi klub ugyancsak 3,9 milliárdos egyenlegnél jár.
Figyelemre méltó azonban, hogy jelen állás szerint tavaly nem a Felcsút, hanem a kormányfő második kedvenc futballklubja, a Fehérvár zsebelte be a legtöbb taotámogatást, több mint 1,6 milliárd forintot, míg a felcsúti alapítványnak – egyelőre – be kellett érnie 1 milliárd 175 millió forinttal. Igaz, a cikk elején említett okból ez is változhat még: tavaly tavasszal „csak” 1 milliárd 972 millió forint állt a Felcsút neve mellett a 2018/2019-es idényre, azóta viszont az MLSZ adatbázisa alapján ez az összeg 6,6 milliárd forintra nőtt, sőt a 2017/2018-as szezonra is sikerült még egymilliárdot kihajtani, így az akkor begyűjtött összeg mostanra a 10 milliárd forintot is meghaladja. Ekként lett a tavaly 25 milliárd forintos felcsúti taoszámla mostanra 32 milliárdos. Ami pontosan a tizede a futballfejlesztésre kilenc év alatt összesen jutó 320 milliárdnak – tehát hiába az MLSZ saját programjai és az ezernyi hazai egyesület, minden tizedik fociforint Felcsútra gurul.
Ami a Fehérvár előretörését illeti, annak inkább a megkésettsége meglepetés, hiszen Orbán korábban a székesfehérvári klubot a Felcsútra épülő piramis csúcsának szánta. Az elképzelés alapján Székesfehérváron épült volna az európai szintig eljutó felnőtt csapat, amelynek utánpótlását a felcsúti akadémia garantálja. Ez a korábbi koncepció az oka, hogy a fehérváriak az első három évben nem igényeltek taopénzt, hanem az eredetileg az utánpótlásképzés finanszírozására kitalált program keretében a klub utánpótlásbázisát működtető Felcsút hívta le a támogatást. Ám a felcsúti álmok végül még nagyobbra nőttek, a Puskás Akadémia – idegenlégióssal jócskán megerősített – felnőtt csapata jelenleg is negyedik az NBI-ben, míg a Fehérvár a második. Így aztán – ugyancsak a taóra támaszkodva – a fehérvári klub is megkezdte egy korszerű edzőkomplexum kialakítását.
Az egyesület 2018/2019-es sportfejlesztési programjában már látható a növekedés, figyelmet szentelnek a képzéshez szükséges informatikai háttér megteremtésének, így kérnek pénzt mozgáskövető rendszerre éppúgy, mint rehabilitációs eszközökre. A legnagyobb tétel azonban az infrastruktúra, a műfüves nagypályák felújítása, illetve a központ környezetrendezése, amibe járdaépítés és felújítás egyaránt beletartozik. Az igazán nagy beruházást azonban a 2019/2020-as programban rögzítették, több mint 2,5 milliárd forint szerepel a tervekben. Ekkor döntöttek arról, hogy az NB I-es és NB III-as tartalékcsapat felkészülését és rehabilitációját szolgáló edzőközpont épül, amit csupán a legkorszerűbb diagnosztikai és rehabilitációs eszközökkel szerelnek fel, ráadásul két fűtött füves pályát is megálmodtak. Mindez együtt azt jelenti, hogy az európai sportipar legmagasabb szintjein versenyképes futballkomplexum épül Fejér megyében. Amit aligha néz rossz szemmel a miniszterelnök, aki olykor magánrepülővel utazik megnézni a Fehérvár külföldi kupaszerepléseit, jó barátja, a klubtulajdonos Garancsi István jóvoltából.
Nem csak a futball
A Felcsút mögött a második legtöbb taotámogatás nem valamely futballklubot, hanem – több kedvezményezettnek köszönhetően – a veszprémi férfi kézilabdát gazdagította. A 6,2 milliárdos összbevételből 4 milliárd jutott a Bajnokok Ligájában vitézkedő csapat mögött álló Veszprém Handball Team Zrt.-nek, szűk másfél milliárd forint pedig az utánpótlás-alapítványnak. De több más kézilabda-sikerklub is hasonló nagyságrendű összegnek örülhetett kilenc év alatt: Siófokra 4,9 milliárd, Vácra 4,6 milliárd, az FTC-hez 4,5 milliárd jutott a taóból (több tehát, mint amennyi a zöld-fehérek futball-szakosztályához), a Győri ETO-hoz és a Pick Szegedhez pedig egyaránt 3,1 milliárd forint összesítésünk szerint. Ez utóbbi – noha hatalmas összeg – nem több, mint amennyivel a labdarúgó NBII-ben szereplő Gyirmót büszkélkedhet 2011 óta.
A futball és a kézilabda mellett a másik négy látványsportnak sincs oka a panaszra, különösen ha az általuk beszedett pénzt az egyéb (például jegyár-) bevételi lehetőségekhez mérjük:
- a kosárlabda 121,1,
- a vízilabda 85,
- a jégkorong 62,1 milliárd forintot gyűjtött be 2011 óta,
- és a taoprogramhoz három éve csatlakozó röplabda is 21,7 milliárdnál jár már.
Az alábbi infografika az alsó lejátszógombra kattintva a csapatsportok versengését mutatja be évről évre a taotámogatásért.
Cikkünkben, ahogy a korábbi években, a kiadott támogatási igazolásokat vettük alapul, azaz a valóban lehívható, a finanszírozó cégek garanciájával ellátott összegeket, miközben az egyesületek jóval több pénz elköltésére jelentkeztek. Az MLSZ tájékoztatása szerint kilenc év alatt csak a futballklubok 510,5 milliárd forintnyi igényt nyújtottak be, ennek kicsivel több mint a felét, 271,9 milliárdot hagyott jóvá a szövetség, és – mint említettük – 238,7 milliárdot használtak fel eddig az egyesületek.
Kiemelt kép: Marjai János/24.hu