A rendszerváltó értelmiség azon tagjai közé tartozott, akik a demokratikus közélet megteremtéséért, a baloldali értékek képviseletéért közéleti feladatot is vállaltak – áll az MSZP közleményében.
Annus József gazdasági cselédek gyermekeként, majd falusi tanárként ismerte a szegénység terheit, a nehezen élők helyzetét. Róluk írt íróként és értük vállalt politikai szerepet az Országgyűlés két ciklusában. A Kulturális és Sajtóbizottság tagjaként a művelődési esélyek közelítéséért, a vidéki kulturális műhelyek jelentőségének megismertetéséért és növeléséért, Szeged kulturális életének kiteljesítéséért dolgozott.
Irodalmári felbukkanása: a Tiszatáj című irodalmi folyóirat segédszerkesztője egy éven át, majd olvasószerkesztő, végül 1972-től tizennégy éven keresztül főszerkesztő-helyettes. A Tiszatáj szerkesztősége ellen indított politikai eljárás után – amely egy úgynevezett “ellenséges” sugallatú Nagy Gáspár-vers közzététele miatt indult (a verssorok kezdőbetűi Nagy Imre nevét adták ki) – 1986. szeptember 1-jén elbocsátották munkahelyéről. Ekkor a Móra Ferenc Múzeumba került gyűjteménykezelőnek. 1988-tól a Móra Könyvkiadó szegedi szerkesztője, a kiadó Zenit könyveit gondozta. 1989. júniusban rehabilitálták, azóta mint főszerkesztő irányítja a Tiszatáj munkáját. 1996 júniusában új megbízást kapott, kinevezték a Szabad Föld című hetilap főszerkesztőjévé. Szerkesztői tevékenysége mellett irodalmi munkássága is jelentős. 1986 óta publikál novellákat, a falusi emberek életéről szól négy önálló kötete. Négy gyermek-, illetve ifjúsági könyve is napvilágot látott. 1975-ben belépett a Magyar Néprajzi Társaságba. 1973 óta tagja a Magyar Írók Szövetségének, 1986-tól a választmányban, 1989-től az elnökségben dolgozik. 1991-től elnöke a József Attila Kulturális és Szociális Alapítványnak.
65 éves volt. Annus Józsefet, aki 1990-1998 között volt az MSZP országgyűlési képviselője a szocialista frakció saját halottjának tekinti.
