Az alap szaporodási ráta (R0) egy matematikai mérőszám, amely azt jelöli, hogy egy nyájimmunitással nem rendelkező populációban egy fertőzött személy átlagosan hány másodlagos megbetegedést okoz – magyarán milyen mértékben szaporodik, miként adódik át a kórokozó. Az R0 felmérése rendkívül fontos a hatásos járványügyi intézkedések meghozatalához.
Minél magasabb az R0 értéke, annál hatékonyabban képes terjedni a kórokozó a lakosság körében. Ha az alap szaporodási ráta 1-nél kisebb, az érintett kórokozó hosszú távon ki fog halni a közösségben, ha pedig éppen 1, úgy terjedhet, de járvánnyal nem fenyeget. Amennyiben viszont az értéke 1-nél magasabb, már kialakulhat a járvány.
Napjainkban viszonylag ritkán fordul elő, hogy egy betegséggel szemben ne lenne természetes vagy védőoltásokkal előidézett nyájimmunitás, a COVID-19 viszont ilyen helyzetet idézett elő. Éppen ezért szükséges és lehetséges az R0 érték kiszámolása.
A szakértők ehhez több faktort vesznek figyelembe, így a kórokozó fertőzési idejét, a kontaktarányt – vagyis hogy a terjedés idején az emberek mennyire vannak érintkezésben –, illetve az átadás módját (a levegőben terjedő kórokozók például általában magasabb arányban adódnak át). Mindez azt is jelenti, hogy az R0 értéke befolyásolható, többek közt kijárási korlátozásokkal.
Az új koronavírussal kapcsolatban ugyan sok még a kérdőjel, de a kutatók már az eddigi adatok alapján is képesek bizonyos következtetéseket levonni, ez pedig kiemelten fontos a védekezés során.
Ez azt jelenti, hogy a kórokozó a szezonális influenzánál fertőzőbb, de a kanyarónál nem. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy az R0 időben és térben változhat, a járvány kezdetén Vuhanban például 5,7-es értéket is meghatároztak.
