A vállalatoknak is a megszokottól eltérő adózási rend jelenti majd a legnagyobb kihívást az év első felében – a magánszemélyekhez hasonlóan. De olyan finomságokat is hozott az új év, mint a helyi iparűzési adók csökkenése vagy a választás lehetőségét is felkínáló bankadó.
Megváltozik az adófizetéssel kapcsolatos eljárási rend. Ennek legszembetűnőbb jele, hogy januártól a 10 ezer legnagyobb adózó elektronikus úton köteles teljesíteni a bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségét, valamint április elsejétől bármelyik adózó választhatja az elektronikus úton történő bevallást. A technikát az előbbieknek az adóhatóság, az utóbbiaknak saját maguknak kell finanszírozni.
Február 15-ére változott az adóhatósági adómegállapítás szabályainak bejelentési határideje; az adót ebben az esetben május 20-áig rója ki az APEH, s az adózónak június 20-áig kell fizetnie. A túlvont járulék összegét is a hatóság szabja meg, nem kell külön nyomtatványon visszaigényelni. A visszatérítendő jövedelemadó iránti igényt legkorábban március elsejéig kell benyújtani. Az önadózóknak május 20-áig kell benyújtaniuk bevallásukat.
|
A magyar gazdaság versenyképességét leginkább csökkentő, a külföldi befektetők szemében hungaricumnak számító, és sok esetben a társaságok legnagyobb adóterhének minősülő helyi iparűzési adó újabb lépést tett a megszűnés felé: már 50 százaléka levonható a társasági adó alapjából. A legtöbb gazdasági és számviteli szakember szerint hosszú távon elengedhetetlen a társasági adó és a helyi iparűzési adó rendszerének gyökeres reformja. Hiszen az iparűzési adó sok esetben a vállalati nyereség 20 százalékát is elviheti.
A nagyobb társaságok számára kedvezőtlen lépés, hogy 2005 júliusától megszűnik a gyakorított áfa-bevallási rend. Ez lehetővé tette a kéthetente történő bevallást, s így korábban juthattak hozzá a visszaigényelt áfához. Ez többletbevételt nem jelent az államnak, de cash-flow problémákat okozhat a vállalatoknak.
Változott a behajthatatlan követelés definíciója, a fogalmat harmonizálták a számviteli törvény definíciójával. Így a bíróság előtt nem érvényesíthető és az elévült követelés nem lehet a vállalkozás érdekében felmerült költség; az adóalapot csak akkor lehet csökkenteni, ha a követelés behajthatatlanná válik. Megváltozott az értékcsökkenés leírásának lehetősége is: a 2003 után beszerzett, de használatba nem vett tárgyi eszközöket és szellemi termékeket egységesen 50 százalékos kulcs alapján lehet leírni.
Kedvezmények
Kedvezményt jelent, hogy 2005-től a szoftverfejlesztés munkadíjának 10 százaléka adókedvezményként elszámolható a tárgyévben, illetve az azt követő három évben.
Szintén adókedvezményt jelenthet a létszámbővítés. Minden új alkalmazott után az adóalanyok 1 millió forint összeggel csökkenthetik a helyi iparűzési adó alapját. Ez azonban csak akkor érvényesül, ha az a létszámbővítést tartósan megtartják. Az adóalapot viszont növelni kell, ha a kedvezményt igénybe vett adóalanynál legalább 5 százalékkal csökkent az alkalmazottak száma.
|
A pénzintézetek érdekérvényesítő képességét igazolja, hogy a rájuk rótt különadó esetében a bankok választhatnak: a kamatkülönbözet alapján fizetendő adó 6 százalék, az adózás előtti eredmény alapján fizetendőé 8. A törvényalkotók ugyanakkor a jogszabályban annak lejártát is kijelölték: 2006. december 31. után csak akkor lehet szó a pénzintézetek ilyen jellegű megadóztatásáról, ha azt a törvényhozás ismét megszavazza.
Már nem lehet bűvészkedni a kutatás-fejlesztés költségének elszámolásával sem. Csak akkor vonható le a közvetlen költség az adóból, ha a szolgáltatást nyújtó nyilatkozik, hogy ő végezte a kutatási tevékenységet.
Módosult a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó elszámolóárakkal kapcsolatos dokumentálási kötelezettség. A 2003. szeptember elsejével életbe lépett szabályozás 2005. januárjáig adott némi haladékot a transzferárak meghatározására. A magyarországi kapcsolt vállalkozások között alkalmazott elszámoló árakat ezentúl részletes dokumentációval kell alátámasztani. A transzfer dokumentációs követelmények betartásánál az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) erős szigort ígért, de ugyanez a helyzet, ha magyarországi leánycég fizetést teljesít külföldi anyavállalatának. Így például az APEH árgus szemekkel figyeli a munkatársaknak járó juttatások vagy a jogdíjfizetés gyakorlatát.
2006. január elsejével megszűnik az osztalékadó. Idén azonban csupán annyi a változás, hogy ha egy leányvállalat az uniós illetőségű anyavállalatnak fizet ki osztalékot, akkor mentesül az osztalékadó megfizetése alól, ha az anyavállalat tulajdonrésze legalább 20 százaléknyi (ez korábban 25 százalék volt).
