Időről időre felbukkan a hír, hogy szigorítanák a katázást, mert visszaélnek vele, munkaviszony helyett így spórolnak. Azt is rebesgették, hogy az állami kórházakban is elterjedt ez az adózási forma, ami most már egyértelmű, hiszen az egyik veszélyhelyzeti kormányrendelet mentesíti a fekvő- és járóbetegellátókat a kataadó megfizetése alól. Tehát nyilván vannak az állami egészségügyben is katások, sőt úgy tudni, a kórházakban az ügyeleti rendszer vállalkozó orvosok nélkül nem is fenntartható.
Adószakértői körökben viszont megoszlanak a vélemények arról, megfelel-e a szabályoknak, ha egy orvos a kisadózó vállalkozások tételes adóját választja.
Dr. Kunetz Zsombor oxyológus szakorvost szerint igaz a hír, hogy az állami kórházakban dívik a vállalkozás, azon belül a katázás is. Nem véletlen ez szerinte, mert az ügyeleteket csak így tudják fenntartani. Vállalkozó orvosok nélkül nem is működnének a kórházak. Amúgy tilos a „kettős alkalmazás”, vagyis nem lehet, hogy mondjuk reggel alkalmazott az orvos, délután vagy este meg katás vállalkozóként ügyel.
Mi úgy hallottuk, inkább a konzultációs szakmákban dolgozókra, aneszteziológusokra, belgyógyászokra, kardiológusokra, pszichiáterekre jellemző a katázás, illetve gyógytornászokra. Kunetz Zsombor szerint ott, ahol műszakokban dolgoznak, ott jöhet szóba a vállalkozói, vagy katás foglalkoztatás, hiszen ott lehet egyáltalán megcsinálni.
A vállalkozói lét egészen elterjedt az állami kórházakban, de hogy a vállalkozók mekkora része lehet katás, arról nincs konkrét információja. Előfordulhat, hogy ugyanabban a kórházban katáznak az orvosok, ahol egyébként is dolgoznak, és az is, hogy másik intézményben. Vannak olyan cégek is, akik bérnővéreket és orvosokat „szállítanak”. Azok, akik ellátják a szerződés szerinti munkát, számlát adnak a cégnek, akár katást is, a cég pedig leszámlázza a szolgáltatást a kórháznak.
Kunetz véleménye szerint jó, hogy katázhatnak az orvosok. A munkáltató és a dolgozó is spórol vele, viszont az államkasszába kétségtelenül kevesebb folyik be. A közalkalmazotti lét meglátása szerint korszerűtlen, merev rendszer, nehéz a keretei között hatékonyan használni azt a kevés humánerőforrást, ami a kórházaknak van. Szerinte olyan rendszert kellene alkotni, ami kedvezőbbé, egyszerűbbé, olcsóbbá és rugalmasabbá teszi az egészségügyiek foglalkoztatását, hogy ne kelljen a kiskapukat keresniük, vagy külföldre menniük.
Nem tagadták
Próbáltuk más úton is kideríteni, mennyire elterjedt a kórházi katázás. Mindegyik megkeresett szervezet elhárította a kérdésünket: a Magyar Orvosi Kamara azt írta, hogy nincs hatáskörük a kérdésben, a Magyar Kórházszövetség sem érzi magát illetékesnek, az Állami Egészségügyi Ellátó Központnak nincsenek erről adatai, ahogy az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének sem. Utóbbi hangsúlyozta, a nem közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott orvosok döntő többségénél a munkáltató és a vele szerződést kötő orvos közös döntése, hogy milyen típusú szerződés (közreműködői, személyes közreműködői, vállalkozói, megbízási) megkötése mellett vállalja az orvos a feladatot.
Kérdeztük a NAV-ot is, álláspontja szerint rendben van-e, ha egy állami kórházban, egészségügyi intézményben katásként dolgozik orvos, vagy más egészségügyi szakszemélyzet. Illetve hogy ellenőrizték-e a kórházakban katázókat, és ha igen, milyen eredménnyel. Választ nem kaptunk.
Hétből kettőnek meg kell felelni
A katázásnál az a szabály, hogy ha a kisadózó az egyik partnernek évi 1 millió forint feletti bevételt számlázott, a NAV vélelmezheti a bújtatott foglalkoztatást. Ez a vélelem akkor dőlhet meg, ha hét feltételből legalább kettő teljesül.
Ruszin Zsolt adószakértő így foglalta össze a hét feltételt közérthetőre: dolgozzon a katás valakivel együtt; önállóan; otthon, vagy saját irodában, műhelyben; saját eszközeivel; saját munkarendje szerint; legfeljebb a bevétele fele származzon egy kuncsafttól; vagy dolgozz máshol, teljes munkaidőben. Szerinte az állami kórházakban dolgozók nem felelnek meg a katázás szabályainak, mert nincs meg náluk a hétből két feltétel. Az orvos nem egyedül végzi a tevékenységet, az orvosok konzíliumon döntenek, nem egyedül, a munkarendet a kórház és ezer szabály írja elő. Nem felel meg a kisadózásnak az sem, ha ugyanabban a kórházban katázik az orvos, ahol egyébként alkalmazott – tette hozzá. Egy, a katázás szabályairól készült anyagában írja, hogy tipikus problémás katások a kórházi orvosok, mert adott munkarendben dolgoznak, ugyan önállóan, de nincsenek saját eszközeik, és helyszínük, és az asszisztensüket sem ők maguk alkalmazzák, hanem a kórház.
A konkrét esettől függ
Ha valakit katás vállalkozóként „foglalkoztatnak”, nem kell megfizetni a munkabérre rakódó közterheket (15 százalék szja, 18,5 százalék munkavállalói járulék), hanem csak a havi 50 ezer forint kataadót. Ezért cserébe viszont kevesebb nyugdíjat fog kapni, illetve nem járnak neki a munkaviszonyhoz kapcsolódó védelmek (felmondási védelem, végkielégítés stb.). A kórháznak is kevesebb költség, mert a bruttó béren felül neki is kell(ene) járulékokat fizetni (17,5 százalék szociális hozzájárulási adó és 1,5 százalék szakképzési hozzájárulás), katás szerződés esetében ezek alól az adók alól mentesül – foglalta össze a Niveus Consulting Group a kata előnyeit.
Szerintük általánosságban nem lehet kijelenteni, hogy egy állami kórházban foglalkoztatott orvos katázása megfelel-e a jogszabályoknak, vagy sem. Ez mindig a konkrét esettől függ, hiszen az orvosok is rendkívül sokféle módon állnak vállalkozói / közalkalmazotti jogviszonyban. Az, hogy egy adott orvossal kötött szerződés ennek megfelel-e, sok mindenen múlik. Így például kérdés, hogy az orvos dolgozik-e több kórháznak, esetleg folytat-e a magánpraxist, az egyes munkákat (műtéteket) szabadon vállalhatja-e el vagy utasíthatja vissza.
A munkáltatónak nagyobb a bukás
Azt szerintük ki lehet jelenteni, hogy egy olyan dolgozónál – és itt teljesen mindegy, hogy kórház vagy más cég „foglalkoztatja” –, aki minden nap 8 órát (vagy az ügyeleti beosztásnak megfelelő más rendszeres időközt) dolgozik ugyanazon a helyen, a megrendelő (kórház) eszközeivel és más kórházban / más cégnek nem dolgozik, nagy eséllyel nem lehet megdönteni a munkaviszonyra vonatkozó vélelmet.
Ekkor arra kell számítani, hogy a NAV úgy fogja tekinteni, hogy a katás által (áfa nélkül) kiszámlázott összeg a bruttó bér volt, ennek terhére kell be kell fizetnie a 15 százalék szja-t és a 18,5 százalék munkavállalói járulékot. A katás vállalkozó büntetése mindössze annyi lesz, hogy ezt a már megfizetett havi 50 ezer forint kataadón felül kell befizetni, azt nem lehet beszámítani. A számlát befogadó cégeknek viszont sokkal rosszabb a helyzetük. Őket terheli ugyanis a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás (évtől függően legalább 19 százalék összesen) és az összes meg nem fizetett adóra eső bírság. Utóbbi a be nem fizetett adó 50 százaléka, de súlyosabb esetben, ha a NAV szándékosságot állapít meg, az adó 200 százaléka is lehet.
Kiemelt kép: Marjai János/24.hu
