Az embereken kívül egyetlen élőlény sem csókolózik, ugyan egyes főemlősöknél találni erre példát, de ők korántsem úgy és olyan intenzitással csókolóznak egymással, mint ahogy mi emberek tesszük. Pedig mi kultúrától, vallástól függetlenül csináljuk, szeretjük, a kapcsolat elején pedig mindenki számára ez az első lépés a másikhoz való intimebb közeledésben. Ahhoz, hogy tudjuk, akarunk-e többet, biztos, hogy csókolózunk egymással, és milyen érdekes, hogy amikor már letettük a voksunkat egymás mellett, és évek óta együtt vagyunk, elmaradnak a hétköznapokból a finom csókok, sokszor ezzel együtt a szex is.
Akár már két-három évnyi együttélés után is eltünedezhet a csók a kapcsolatból, és megmarad helyette a teljesen egyszerű szájra puszi. Ezzel köszönünk el egymástól, ezzel üdvözöljük egymást a nap végén, pedig ez nem több annál, mint ami: semmitmondó, érzelemmentes pusziszkodás. Bárki, aki tapasztalja a kapcsolatán ennek jelét, változtathat ezen, és visszahozhatja a kapcsolatba a csókolózást. Annál is inkább, mert a romantikus csókolózás az udvarláshoz kapcsolódó rituálé, fontos üzeneteket közvetít a partnerről, azon kívül, hogy megállapíthatjuk ott és akkor, hogy finom-e a csók, gerjeszti a vágyat, növeli a szexre való hajlandóságot. Egy 2013-as oxfordi kutatásban 784 embert vizsgáltak meg kísérleti módszerrel a csókról, és ebből a tanulmányból kiderült, hogy
A csók közben egymáshoz hajolva érezni a másik leheletét, bőrét, egymás ízét, a másik illatát. Ilyenkor biológiailag letapogatjuk a csókpartnert, az agyunk leszűri a legfontosabb információkat, azt, hogy mennyire kompatibilis a partner a géneket tekintve, még azt is, hogy mennyire erős az immunrendszere, egészséges-e. Ebből kiindulva, ha például valakivel nem terveznénk többet egy éjszakánál, de a csók nagyon jó vele, felvetődhet a kérdés, hogy talán többet kellene kihozni ebből, mint rövidtávú ismeretséget. Ha ebből valóban több lesz, mint egyetlen egy csók, akkor a rengeteg csókolózás tovább gerjeszti a vágyakat, egyre több szexuális élményünk lesz egymással, kötődni kezdünk egymáshoz, ebből pedig idővel az első gyerek is megérkezhet.
Mindezt azért jó tudni, mert választ adhat arra, miért tűnik el a hosszú távú kapcsolatokból, házasságokból a csókolózás. Lehetséges az a tudatalatti ok, hogy a csókok beteljesítették a feladatukat, a két ember összekötötte az életét, talán már gyerekük is született. Ha pedig ez megvan, akkor már miért is csókolóznánk, hiszen hogyan találhatnánk újra és újra egymásra, ha már mindezt megtettük korábban? És persze lehet úgy is szeretkezni, hogy nem csókoljuk egymást, csak az nem olyan. A jó csók fokozza az agyban az oxitocin hormon termelődését, emiatt hatással van a libidóra is, növeli a vágyat.
Mit lehet tenni azért, hogy visszahozzuk a kapcsolatokba, házasságokba a csókokat? Egyrészt tudatosan figyelhetjük, valójában mennyit csókolózunk, hogyan köszönünk el egymástól reggel, hogyan üdvözöljük egymást este, ha randizni megyünk. Ha hiányoznak a csókok, akkor vissza kell rá szokni, ezzel is sokat tehetünk azért, hogy a vágy szikráját újra belobbantsuk.
- napi tíz másodpercnyi csókot vezessünk be a mindennapokba, akár reggel, akár este
- ez idővel napi rutinná válhat, és növelhetjük az időtartamát,
- ne várjunk a másikra, csókoljuk meg úgy a partnert, ahogyan vágyunk arra, hogy minket megcsókoljanak,
- váltsunk szerepet, kérjük meg a partnert, hogy csókoljon meg úgy, ahogy szeretné, hogy őt megcsókolják
A párkapcsolatokban két ember felelőssége, hogy változtasson a rossz szokásokon, amik már nem esnek jól vagy hiányoznak. Ne várjunk a partnerre, ne hánytorgassuk fel, hogy mi mindent nem csinál, hanem ragadjuk meg a lehetőséget és csókolózzunk! Ezzel máris tettünk azért, hogy fenntartsuk a kapcsolat minőségét, és egészen odáig is elmehetünk, hogy kihívást szervezünk egymással: képesek vagyunk-e 45 percet csak csókolózással tölteni?
Kiemelt kép: Getty Images/EyeEm
