Belföld

Úgy vezetünk, ahogy élünk

A hazai autózást illetően egy dologgal majdnem mindenki egyetért: a magyar közlekedési morál, különösen Budapesten, csapnivaló. Olyan, mint az általános morál, teszik hozzá az általunk megkérdezett szakértők.

A FigyelőNet közlekedési cikksorozatának harmadik, utolsó részében a közlekedési szokásaink kérdéseit vesszük górcső alá.


Morál, Cooper ügynök és a magyar néplélek


A Twin Peaks valamely korai részében Cooper ügynök nagyjából úgy fogalmazza meg a vidék és a város különbségét, hogy vidéken a sárga lámpa láttán fékeznek az emberek. Ilyen szempontból Budapest világvárosinak tekinthető: nemcsak a sárga lámpa, hanem egyebek mellett a zebra, a jobbkéz-szabály és a besorolás  feltételeinek módszeres mellőzése okán is. Az általunk megkérdezettek többsége a helyzetet elég negatívan ítéli meg, a városban keveset járó vidékiek, és főleg a külföldiek a budapesti közlekedést messze elkerülik, ha lehet. A másik oldal véleményét egy taxis fogalmazta meg talán legtalálóbban: szerinte semmi baj a közlekedési morállal, aki kellően ügyes, az gyorsan haladhat majdnem bármilyen szituációban, aki meg nem, az tartsa be a szabályokat és megérdemli, hogy rostokoljon a dugókban.

Bicikliutak és sávok


A Levegő Munkacsoport álláspontja megváltozott a városi kerékpárutakról, mondta el Beliczay Erzsébet. Osztják egy nemrégiben elkészült osztrák tanulmány következtetéseit: a városi kerékpárutak szükségszerűen szaggatottak, és kereszteznek autós és gyalogos utakat, azaz szükségszerűen ütköznek más szereplőkkel. A kerékpárosoknak a többi közlekedési szereplővel együtt a közutakon kellene közlekedniük, természetesen úgy, hogy a többi szereplő óvja a kerékpárosok testi épségét és megadja a kerékpárosokat illető közlekedési jogokat (pl. balra kanyarodásnál a kanyarodó sáv használata, stb.). Jelenleg a huszonévesek biciklizhetnek viszonylag biztonságosan a városban, nekik már van elég tapasztalatuk, és vannak még jó reflexeik. Fontos ezentúl az is, hogy minél több forgalom-csillapított utca legyen, ahol a kerékpárosok mindig biztonságban közlekedhetnek. Erre gyakorlatilag minden mellékutca alkalmassá tehető.

A közlekedési morál kérdésköre nem választható el az általános társadalmi moráltól. A magyarok ügyeskedésre való hajlama már a XX. század elején föltűnt, elég csak a Hollywoodból elterjedt definícióra gondolni, miszerint magyar az, aki utánad megy be a forgóajtón, és előtted jön ki. Beliczay Erzsébet, a Levegő Munkacsoport elnökhelyettese szerint a rebellió, a szabályok be nem tartása és a kibúvók keresése „nemzeti sajátosság”, az egészséges túlélési ösztön megnyilvánulása. Életszerűtlen környezetben a szabályszegés a túlélés feltétele. A szocialista időszak alatt az értelmetlen túlszabályozottság miatt a szabályok figyelmen kívül hagyása teljesen elfogadottá vált. A rendszerváltás után a társadalmi morál tovább erodálódott, ez lecsapódott a közlekedésben is. Az emberek frusztrációja agresszió formájában jelent meg a közlekedési morálban is.

A társadalom bizonyos szabályszegéseket bocsánatosként kezel, azaz nincs egyetértés abban, hogy milyen szabályokat kell és milyet nem betartani. A társadalmi viselkedésben a törtetés és a gátlástalanság sikeres stratégiának bizonyult, a szabályokat be nem tartók könnyebben érvényesültek, és ez kivetítődött a közlekedésre is: az agresszív közlekedési stílus kifizetődő. Ördögi kör: sokan mások láttán válnak agresszívvá, mert nem akarják magukat baleknak érezni. 

Az agresszivitás másik oka a túlhajszoltságból eredő fáradtság és figyelmetlenség. A munkavégzéssel együtt járó kimerültséget sokszor végzetessé fokozza az utak túlterheltsége, az állandósuló dugók, a várakozás. Pásti Imre, a Budapesti Önkormányzat Forgalomtechnikai Alosztályának vezetője szerint a társadalmi agresszió kifizetődő az élet minden területén, a közlekedésben is. Társadalmilag immár elfogadott a szabálysértés.


Autósok, biciklisek, gyalogosok


Szécsi Tibor, a BRFK Közlekedésrendészetének alosztályvezetője hasonlóképpen látja a helyzetet: a vezetők felülhelyezkednek a KRESZ-en. Példaként azt hozza föl, hogy Nyugat-Európában a biztonsági öv használatának aránya 90 %-os, Magyarországon az 1970-es években vezették be kötelező használatát, Budapesten felmérések szerint a vezetők 45 %-a használja manapság, igaz, ez az arány nő. Szerinte a morál alacsony szintje a motorizáció robbanásszerű megugrásában keresendő, 20 év alatt 30 szorosára növekedett a gépkocsik száma, és a nagy növekedés pár év alatt zajlott le. A növekedés jelenleg is gyorsan folytatódik.


A hatékony technika


A sebességmérő és forgalomfigyelő kamerákat mind a rendőrök, mind a főváros képviselője hatékonynak tartja. A Főváros Forgalomtechnikai Alosztályának vezetője elmondta, hogy 2003-ban az alosztály a BRFK-val együttműködésben felszereltetett kamerákat a Kossuth L. utcában és a Rákóczi úton, hogy a buszsávban szabálytalanul közlekedőket kiszűrjék. A rendőrök nézik a kamerákat a Szabó Ervin téren található FKF központban, és kiküldik a büntetést a szabálytalanul haladóknak. Az eredmény váratlanul pozitív volt: 1-2 hónap elteltével drámaian visszaesett a buszsáv szabálytalan használata. Ebből az a következtetés vonható le a főváros szerint, hogy a konzekvens rendőri fellépés hatékonyan működik. A kamerák felszerelésének és a büntetéseknek nagy hírértékük volt, sokat szerepelt az újságban, ez tovább hozzájárult a sikerhez.
A rendőrségnek hasonló segítséget máskor is adott a főváros.  Vásárolt egy tilosban áthaladókat ellenőrző mobil egységet, amit először a XV. kerület, Szerencs utcában állították föl, ahol nagyon sok baleset történt. Eredeti terv szerint a készüléket más helyeken is fölállították volna. Az együttműködésre az tett pontot, hogy a fővárosnak elfogyott az erre szánt pénze.


Beliczay Erzsébet szerint általában sok az udvariatlanság a vezetők között, sajnos egyre több az udvariatlan női vezető is; ennek oka valamilyen szerepzavar. A társadalom elvárja, hogy a férfiak udvariasak legyenek a gyengébb nőkkel szemben, de a nők nem tudják, mit cselekedjenek egy olyan helyzetben, amikor nekik kellene udvariasnak lenniük – mondjuk egy babakocsis anyukával szemben. A legszembetűnőbb azonban a gyalogos átkelők semmibevétele, amivel Nyugat-Európában nem lehet találkozni.

A város gyalogos infrastruktúrája is rontja a helyzetet. Budapest akadálymentesítése elfogadhatatlan színvonalú. A közlekedők is intoleránsak, türelmetlenek a másik iránt. A gyalogosokra dudálnak, ha nem mennek elég gyorsan – legyenek kismamák, terhesek, mozgáskorlátozottak, idősek, gyengén látók, akik pedig a liftek, rámpák hiányában kénytelenek az úton átmenni az aluljárók helyett. Manapság sok szó esik a mássággal szembeni toleranciáról és az antirasszizmus fontosságáról, erőteljesebben kellene szót ejteni a valamilyen szempontból közlekedésileg gátoltakkal szembeni toleranciáról is a Levegő Munkacsoport szerint.

A közlekedési morál alacsony szintje nemcsak az autósokra jellemző. A BRFK fokozottan ellenőrzi a gyalogosokat, mivel az utóbbi időben számos halálos kimenetelű baleset történt a gyalogosok hibájából, és nagyon gyakran fordul elő, hogy nyugdíjasok szabálytalankodnak: sűrűn mennek át a piroson, ennek oka lehet, hogy sokan vesztesnek, mellőzöttnek érzik magukat, mondta el Beliczay Erzsébet. Az az érv, amely szerint a gyalogosok és a kerékpárosok nem büntethetők, mivel senkinek sem kell vizsgát tennie, hogy gyalog vagy biciklivel kimenjen az utcára, a rendőrség szerint nem tartható.  Valamilyen szintű oktatás van az iskolákban, elvárható, hogy valaki fölismerje: a zöld azt jelenti, hogy áthaladhat a zebrán. Mindemellett alapvető jogelv, hogy a törvény nem ismerete nem mentesít a büntetés alól.

A kerékpárosok közül is sok az agresszív, mondta el Szécsi Tibor. Sajnos, az autósok sokszor nem vigyáznak a biciklisekre, de a biciklisek is sokszor szabálytalankodnak. Az utóbbi időben számos olyan baleset történt, ahol a biciklisek ütöttek el gyalogosokat, vagy biciklisek ütköztek a járdán.


Kevés a rendőr, és  nem ott, ahol kell


A rendőrség mindent elkövet, hogy a közlekedési morálon javítson, de nincsen elég embere, mondta Szécsi Tibor. A közlekedési morál javuló tendenciát mutat: egyre többen kötik be a biztonsági övet és a súlyos, halálos balesetek száma is csökken a fővárosban, annak ellenére, hogy a gépkocsi-forgalom folyamatosan nő, ami nagy siker a rendőrség képviselője szerint. A fent említett akciókon kívül a buszsávokat is alkalmanként ellenőrzik, mint például a Budaörsi úton, ahová sebességmérő kamerákat is kihelyeztek. Más pontokban, ahol a szabályok betartatása lényeges, folyamatos már a rendőri jelenlét a fontos időszakokban, mint például a Lánchíd pesti hídfőjénél, ahol a hídra fölvezető sávra történő szabálytalan besorolást akadályozzák meg a rendőrök.

Táblák


Sok autósnak okoznak bosszúságot az indokolatlanul kihelyezett táblák. Bizonyos helyeken protokoll miatt megállni tilos táblák voltak, és sokakat idegesített, hogy akkor is érvényben volt a tiltás, amikor már semmi szükség nem volt erre. Az efajta tilalmakat már időben korlátozták. Útfelújításnál gyakran a munkák kezdete előtt napokkal kiteszik a táblákat, majd a befejezés után még napokig ott maradnak. Pásti Imre elmondta, hogy a táblák kihelyezésé-nek és elvitelének időpontját a kivitelezővel együtt állapítják meg. A táblák ki- és bevételét személyesen ellenőrzik, de az alosztály létszáma kicsi, így előfordulhatnak hibák. Elmondta még, hogy az együttműködés a rendőrséggel felemás: a rend őrei  előszeretettel keresik azokat a helyeket, ahol útfelújítás miatt sebességkorlátozás 
érvényes, és nem szólnak az alosztálynak, hanem bírságolnak, ami szintén nem tesz jót a közlekedési morálnak.
A BRFK részéről Szécsi Tibor közölte: az útfelújítások során a forgalomtechnikai eszközök meglétét a rendőrség ellenőrzi. A nagy nyári felújítások beindultával a fővárosi önkormányzat szakembereivel közösen fokozott ellenőrzési akciót tartanak, és az indokolatlanul kint lévő táblákat be fogják szedetni.

A főváros közlekedési szakértője szerint a rendőrség hozzáállása passzív. Szerinte az az állítás, hogy a közlekedési morál akkor javul majd meg, amikor a társadalmi morál, vagyis a rendőrség önmagában tehetetlen, nem állja meg a helyét. A morál javítása nem csak a rendőrség feladata, de aktív beavatkozással látványos eredményeket lehet elérni rövid idő alatt is (lásd A hatékony technika című részt). Az önkéntes jogkövetés fontos lenne, de ez idealisztikus cél, jelenleg erre még nem érett meg a társadalom. Szerinte a közlekedők, – beleértve a gyalogosokat és a kerékpárosokat, de leginkább az autósokat, – rendőrségi számonkérése nem konzekvens, nincsen állandó jelenlét az utakon, a rendőrség kevésszer és alacsony hatékonysággal ellenőrzi a forgalmat. Egyetért azzal, hogy a gyalogosokat is ellenőrizni kell, de ugyanúgy fontosnak tartja a zebrán gyalogost látva gyorsító vezetők büntetését is. A gyalogos-átkelőhelyeken hamis biztonságtudatban vannak a gyalogosok: elvileg a KRESZ szerint elsőbbségük van, de a nálunk kialakult szokásrend szerint az autósnak van elsőbbsége. Jelenleg a rendőrök a pirosban átmenő gyalogosokat büntetik, viszont nem foglalkoznak az ellenkező oldallal, a zebra előtt gyorsító és a gyalogosokat az útról letoló vezetőkkel, pedig kellene, mondta Pásti Imre. A büntetésnél a célnak inkább a meggyőzésnek kellene lennie, hogy ez hogyan valósítható meg, nem tudni.

A helyzetet hasonlóképp látja Beliczay Erzsébet is. Előfordul, hogy indokolatlanul tiltanak: például jóval a felújítás megkezdése előtt kiteszik a sebességkorlátozó táblát, és annak elvégzése után kint felejtik. Sajnos sokan erre hivatkoznak – gyakran alaptalanul – , amikor önkényesen felülbírálják a közlekedési előírásokat, és ebből súlyos balesetek származnak (lásd a Táblák című részt). Rövidebb távon konzekvens és indokolt büntetésekre lenne szükség, amik elriasztják a szabálytalankodókat és nem tennék kifizetődővé a szabálytalankodást. A rendőrség közlekedés-rendészetét fejleszteni kellene, mind létszámban, mind anyagi feltételekben. Nyugaton sem csak azért tartják be inkább a közlekedési szabályokat, mert az emberek morálja annyira különbözik a magyarokétól, hanem azért, mert igen szigorú és következetes az ellenőrzés, a büntetés pedig elrettentő mértékű. A helyzetet jól jellemzi, hogy a magyar közlekedési morál azonnal megváltozik, amint átlépik nyugati határunkat. A szigorúbb ellenőrzés és számonkérés javítaná a külföldiek rólunk alkotott benyomását is, ami ugyancsak elemi érdekünk lenne. El kellene tudni tartanunk egy megfelelően működő ellenőrző szervezetet a gépjármű-használattal kapcsolatos adókból és díjakból, beleértve a büntetésekből befolyó összegeket, mondta a Levegő Munkacsoport képviselője.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik