Az eddig alig ismert ágazat széleskörű elterjedését hosszú ideje bátorította az állami vezetés. A felső támogatásnak köszönhetően egy évtized alatt óriásira nőtt a pávák, tarajos sülök, vaddisznók, struccok, vadlibák, cibetmacskák és egyebek tenyésztésével foglalkozó gazdaságok száma.
A vadtenyésztést különösen népszerűvé tette, hogy biztos pénzforrást jelentett a távoli kínai tartományok parasztjai számára, akiknek korábban nem sok más lehetőség adatott a szegénységből való kitörésre. A vadakból viszont meg lehetett gazdagodni.
A több mint kétezer halálos áldozatot követelő járvány azonban gyors változást hozott az állami vezetés gondolkodásában, néhány nap, néhány hét elég volt ahhoz, hogy leállítsák a támogatásokat, és betiltsák a farmok fő bevételi forrását, a vadhús eladását. A vadhúst a koronavírus-járvány egyik epicentrumaként beazonosított vuhani piachoz hasonló, úgy nevezett wet market-eken forgalmazták, de egyre nagyobb szerepet kapott az internetes árusítás is.
Január óta viszont nagy erőkkel folyik a farmok bezáratása, a törvényhozók pedig azon fáradoznak, hogyan lehet módosítani a vadon élő állatok védelméről szóló törvényt, amivel megakadályozhatnák az állatok étkezési célú és a hagyományos kínai gyógyászatbeli felhasználását.
Steve Blake, a WildAid egyik vezetője a farmokról átfogó cikket készítő Guardiannak azt mondta, hogy a járvány erős késztetést jelent Kína számára, hogy átgondolja a vadállatokhoz fűződő viszonyát.
Az ipari méretű vadtenyésztés ugyanis kockázatot jelent az emberekre, de teljesen átalakítja a természetes körülmények között élő vadállományt is.
A kínai vezetés az elmúlt években úgy vélekedett, hogy a vadállatok háziasítása az ökoturizmus segítségével kulcsszerepet játszhat a vidéki gazdaságok megerősítésében, a lakosság szociális felemelkedésében. 2017-ben a Műszaki Akadémia 520 milliárd jüanra, azaz 57 milliárd fontra becsülte a vadtenyésztő iparág méretét. Alig néhány héttel a koronavírus elterjedése előtt az állattenyésztésért felelős minisztérium még arra bátorította a gazdákat, hogy térjenek rá a cibetmacskák tenyésztésére, holott tisztában voltak vele, hogy ez a faj a korábbi ázsiai járványt okozó vírus, a SARS hordozója volt.
A vadtenyésztést nemcsak a hivatalok népszerűsítették, hanem az állami televízió is. A Hogyan legyünk gazdagok című sorozat például bambusz patkányok, kígyók, sőt mókusok tartási módszereit ismertette meg a közönséggel.
A prosperáló iparág azonban mégsem volt szem előtt, mert az engedélyeket a tartományi és a helyi hatóságok adták ki. Ezért jelentett meglepetést, hogy az elmúlt hetekben a vírus miatt óriási számban, eddig mintegy 19 ezer helyen zártak be állattenyésztő gazdaságot.
Arról viszont még most sincsenek információk, mi történt az állatok hatalmas tömegével. (Via: Guardian)
