Az nem volt kérdés, hogy szombaton a párt XXII. tisztújító kongresszusán Jakab Pétert fogják megválasztani a Jobbik új elnökének. Az elnöki székben a Sneider Tamást váltó miskolci politikust simán megválasztották a küldöttek 87,8 százalékával. Ez már azért sem volt meglepő, mert Jakab egyedüli kihívója, Lokody Levente még az induláshoz szükséges alapszervezeti ajánlásokat sem tudta összegyűjteni, így lényegében egyedüli induló volt.
Mint látható, 12,2 százaléknyi szavazatot kitevő küldött egyedüli pártelnöki aspiránsként sem támogatta Jakabot, ez is jelzi, hogy nem mindenki örül a fejleményeknek. Jakab megválasztásán kívül azonban nem volt más lehetősége a Jobbiknak, nem került elő életképes kihívója abból a csapatból, akikkel Jakab és a köre komolyan harcolt párton belül az elmúlt hónapokban.
Párton belüli forrásaink egybehangzóan arról beszéltek, amiről a fenti cikkben is írtunk, hogy alapvetően két csoport versengett a hatalomért: a Jakab által szervezett csapat, akikkel közös fotót posztolt az újdonsült pártelnök még a megválasztása előtt; illetve a Szávay István köré szerveződött, régebbi jobbikosokból álló csapat, akik még a hőskori ELTE HÖK-ös időkből ismerik egymást a történelemszakról.
Szávay korábban tagadta nekünk, hogy lenne ilyen szembenállás, azt mondta „nincs semmiféle klán” a Jobbikon belül, azonban a legtöbb jobbikos mégis arról beszélt, hogy valóságos a Jakab-Szávay-versengés. És ez a mostani kongresszuson is kijött.
Két feltételből egy teljesült
Jakab Péter még tavaly augusztusban jelentette be, hogy ambicionálja a Jobbik vezetését, ami után komoly mozgolódás kezdődött a pártban. November 9-ére terveztek rendkívüli tisztújító kongresszust, azonban ezt Jakabék párton belüli riválisai sikeresen megfúrták, így nem rendezett a Jobbik tavaly év végén tisztújítást, csak idén januárban. Amikor ez kiderült, akkor készítettünk Jakab Péterrel egy hosszabb interjút.
Jakab pártelnöki megválasztását kifejezetten nem is ellenezte senki, ugyanis már akkor sem látszott, hogy ki vehetné fel a kesztyűt a párt legismertebb arcává váló Jakab Péterrel szemben. Lényegében a rabszolgatörvény elleni tüntetések óta ő tűnt a párt vezetőjének frakcióvezetőként, Sneider-elnök alig-alig szerepelt bárhol, teljesen a háttérbe húzódott az utóbbi időben.
Viszont Jakabnak voltak olyan feltételei, amelyek sokak ellenkezését kiváltották a pártban: azt szerette volna, hogy módosítsák a párt alapszabályát, hogy ne a választási kampány közepén legyen a következő tisztújítás, illetve az alelnököket is ő szerette volna kiválasztani.
Előbbit 22:21 arányban leszavazta októberben a párt választmánya, amit az a Szabó Gábor vezet, aki 16 év után mondott le a pártigazgatói posztról. Most ezt a módosítást megszavazta a kongresszus, így az új elnökség 2022 június 30-ig kapja a megbízást.
De így is az lett, amit Jakab akart
Az alelnöki kérdésben viszont nem sikerült átütni Jakab akaratát, és ebből még a kongresszus előtti héten is volt balhé a párton belül. Történt ugyanis, hogy kikerült az elnöki hatáskörből az alelnökök megvétózásának lehetősége, ugyanis többen attól tartottak, hogy Jakab majd egyszerűen megvétózza azokat az alelnököket, akik szerinte nem teljes mellszélességgel állnak mellette. Korábban Vona Gábor így vétózta meg Novák Előd alelnökké emelését.
Jakab azon óhaját, hogy az alelnököket is ő nevezze meg, azon az alapon vetették el, hogy a Jobbik demokratikus közösség, ez a metódus pedig antidemokratikus lenne. Ahogy a vétó is.
Az alelnökjelöltek közül 14-en érték el az induláshoz szükséges 10 százalékos jelölési küszöböt: Ander Balázs, Balassa Péter, Bencsik János, Dudás Róbert, Fazakas Attila, Gyüre Csaba, Lukács László György, Nunkovics Tibor, Pintér Tamás, Potocskáné Kőrösi Anita, Stummer János, Szilágyi György, Varga-Damm Andrea, és Z. Kárpát Dániel.
Közülük Bencsiket, Gyürét, Pintért, Stummert és Varga-Dammot nézték ferdébb szemmel a jakabisták: a végelszámolásnál azonban közülük senki nem ért oda.
- Ander Balázs,
- Dudás Róbert,
- Lukács László György,
- Potocskáné Kőrösi Anita,
- Szilágyi György,
- és Z. Kárpát Dániel
lettek az alelnökök.
A Jobbik országos elnöksége a korábbihoz képest egy fővel bővült, mert a korábbi öt helyett hat alelnök került be. A maradék három tag a pártelnök, az elnökhelyettes, valamint az országos választmány elnöke.
Az elnökhelyettes Gyöngyösi Márton maradt, a Jobbik egyetlen EP-képviselője, akinek egyedüli indulóként nem volt túl sok félnivalója. Az országos választmányt pedig továbbra is Szabó Gábor vezetheti, aki korábban azt nyilatkozta nekünk, hogy ő is Jakab elnökségét támogatja, Jakabék viszont nem bíznak meg teljesen a párt szürke eminenciásában, akit – a már visszavonult – Vona mellett a Jobbik legnagyobb koponyájaként jegyeznek. Szabó egyébként nagy taktikusként a Jakab-Szávay-csörtében inkább közvetítői szerepben tűnt fel, és vigyázott arra, hogy ne lehessen egyértelműen egyik csapatba se besorolni
Mi a tétje ennek az egésznek?
Mivel Jakabék készíthetik fel a Jobbikot a következő országgyűlési választásra, így egészen biztos, hogy marad az ellenzéki összefogás stratégiája, ugyanis Jakab Péter már régóta ennek a pártján áll. Ezzel a stratégiával nyert a Jobbik 2018-ban két megyei jogú városi polgármesteri széket – Dunaújváros és Eger –, illetve Tapolcát és Ózdot is sikerült megtartaniuk. A kormányközeli sajtóban ezt „Gyurcsány-vonalként” interpretálták, ami a párt radikálisabb hívei között nem is arat osztatlan sikert.
De egyébként a jobbikosok közül senki sem örül annak, hogy Gyurcsány Ferenc pártjával és az MSZP-vel kell együtt mozogniuk, ezt a kényszert leginkább az szülte, hogy a tavalyi EP-választáson mindössze 6,3 százalékot értek el, ami hatalmas csalódás volt. Nem sokkal a pártszakadás után azonban ez a gyászos szereplés meglepőnek nem volt nevezhető, hiszen a Toroczkai László vezette Mi Hazánkkal nem csak parlamenti képviselők távoztak a Jobbikból, hanem rengeteg tag is, és több helyen alapszervezetek is megszűntek.
A helyzetet nem könnyítette meg, hogy az Állami Számvevőszék milliárdos bírsága miatt nehéz anyagi helyzetbe került a Jobbik. Illetve az sem hogy a 2018-as országgyűlési választás után lemondott és távozott a pártból a Jobbikot 2010 óta vezető Vona Gábor. Mindezeknek köszönhetően hatalmas mélyrepülésbe kezdett a Jobbik, így „könnyebbé vált” számukra is az összefogás. Azonban a jövőben inkább az LMP-vel és a Momentummal fűzhetik szorosabbá a szálakat a jobbikosok, ugyanis Jakab és mások is erre tettek utalásokat az utóbbi időben.
Hogy miként alakulnak az ellenzéki térfélen a pártok közötti szövetségek, az lehet ’22 egyik nagy kérdése, ugyanis a frakcióalakítási szabályok megváltoztatása miatt a közös listaállítás jóval nehezebb lett, mint korábban volt. Viszont a Fidesz centrális erőterének megtöréséhez a teljes ellenzéki összefogás kell, amit a tavalyi önkormányzati választáson meg is tanultak az ellenzékiek és Orbán Viktorék is.
Az biztos, hogy akár egy közös lista, akár pártszövetségek listája, akár saját Jobbik országos lista lesz a következő országgyűlési választáson, azon a jobbikos politikusok sorrendjét Jakabék fogják eldönteni. Ez pedig nem jó hír a Szávay mellé sorolt jobbikosoknak, akik közül többen is a parlamenti frakcióban ülnek jelenleg.
Kiemelt kép: MTI/Illyés Tibor
