Aki ért valamihez, az miért ne éljen abból?
– tette fel a leginkább költőinek szánt kérdést a Stílusőrjárat című Youtube-csatornát működtető Bihari Ádám, aki nemrég indította el vállalkozását, amely egy férfi, elit stílustanácsadó iroda és luxus méretes szabászat egyben. Hosszú út vezetett a nyitásig: évek óta részt vesz a világ legnagyobb férfi luxus szakvásárán, a firenzei Pitti Uomón, az elmúlt esztendőben pedig a férfi méretes szabóságok fellegvárába, Nápolyba utazgatott, hogy kiválassza magának a legjobb együttműködő partnereket. Azaz győzködte a kinézett dél-olaszokat, hogy érdemes vele együttműködni, és ebben sikerrel is járt.
Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy budapesti kirakatban lehet csodálni az öltönyöket. Ebben az iparágban a diszkréció kiemelten fontos. Egy utcai üzlethelyiség kifejezetten hátrányt jelentene, így egy belvároshoz közeli luxus lakóépület lakásában rendezkedett be. A megnyitó visszafogott, olasz harapnivaló az asztalon, habzóbor a poharakban. Az esemény apropóját az öltöny- és kabátkészítő üzleti partner, a Saint Gregory szabóság alapító-tulajdonosa, Ennio Collaro hazai debütálása adta. Az év elején érkezik majd az ingspecialista Fabio Boriello, valamint a nyakkendő- és díszzsebkendő félisten, Nicola Radano.
Így ön csak viszonteladó, nem? – vetem fel, mire a házigazda azt feleli, Ferrarival járni sem ciki. Miért kellene valami sajátot, egyedit, és szükségszerűen rosszabbat gyártani, mint ami tökéletes? – veti fel. Majd azzal folytatja:
Kimentem, megkerestem, idehoztam a legjobbakat. Nem hazudom azt, hogy jók a magyar szabók, miként azt sem teszem, hogy idehozok egy huszadrangú szabót, majd azt hirdetem, hogy ő a világ legjobbja.
Az üzletet is azért hozta létre, mert zavarta, hogy miközben nincs igazán minőségi kínálat idehaza, az ügyfelei sokszor megelégednek a beszerezhető középszerrel, a majdnem jóval.
A méretes szabászasztalon sorakoznak a jobbnál jobb szövetminták, a márkanevek impozánsak: Drago, Caccioppoli, Scabal – jórészt, természetesen, a legklasszikusabb színekben, mint a mélykék, a szürke, a fekete, a teveszőrszín. Mindez szigorúan Ennio, azaz a Saint Gregory szelekciójában. Ennio méretet vesz a vendégekről – Ádám is felpróbál egy félkészen összefércelt zakót – és mesél. Csak a legjobb minőségű szövetekkel dolgoznak, amelyek zöme olasz, egy kivétel van, az angol Scabal. Nála a konfekció is kizárólag kézimunka, van is vagy 60 sablonjuk, de a látogatók többsége minimum méretre igazíttatja valamelyik sablont. Akik pedig tehetik, egyedit varratnak.
Ilyenkor a szabász saját, geometrikus sablont szerkeszt a megrendelő testére. Egy zakó hetven órán keresztül készül, háromszor-négyszer igazítják a vevőre a ruhaneműt, ennyiszer fércelik és bontják, mielőtt készre varrnák. Egy-egy ilyen darab tíz-húsz évre készül, ezért nem a fél évente változó divatot követik, hanem a klasszikus ízlést, stílust, minőségben pedig olyat nyújtanak, ami semmihez nem fogható. Ennio megjegyezi, „egy zakónál a belső fontosabb, mint a külső: a belső szerkezettel sokkal több a munka, mint ami kívülről látható”.
Ennek bizonyítékaképpen hosszasan csodálunk egy kétsoros, tört fehér, nyári len zakót, amelynek törzse hat részből szabott és csak félig bélelt, ezáltal sok apró finomság látszik belülről, a kézi öltések például olyan aprók, hogy szabad szemmel alig láthatók, a „nápolyi váll” gyönyörűségétől pedig szinte könnybe lábad a szemünk.
Ez egy más dimenzió, ha Magyarországon meglátják, azt mondják, hibás
– mondja Bihari Ádám. Ennek az az oka, hogy az ujj magasabban csatlakozik a vállhoz, mint annak a síkja és begyűrve van odavarrva: ez a szabászat magasművészete. És akkor a nadrág: a korc egészen döbbenetes, magasabb (szélesebb), puhább, mint a megszokott, ezáltal nem vág be az ember hasába, viszont nem kell hozzá öv, a két oldali, elnyúló legomboló pántok biztosan megtartják a textilt.
A középkorú Ennio 25 éve van ebben a bizniszben, életét teljesen a munkája és szenvedélye tölti ki: ő a cég tulajdonosa, utazó nagykövete és arca, aki a külföldi partnereket és megrendelőket látogatja. Amire büszke, hogy semmit nem változtatott a száz évvel ezelőtti technológián, a tradicionális nápolyi stíluson, minden ugyanúgy készül, mint akkor – talán ennek is köszönhetőek a borsos árak. Még a sablonra készülő konfekciózakói ára is 2-3000 eurónál (660-990 ezer forint) kezdődik. A komoly minőségű termékeken egyébként a belső címkén kívül nincs márkajelzés, Ennio zakóin csak az egy centiméternél is rövidebb arany cérnával bevarrt szakasz jelzi kívülről, hogy ki is volt az „elkövető”.
Idehaza Bihari Ádám segítségével lehet hozzájutni a csúcstermékekhez. Stílustanácsadáskor négyszer kétórás beszélgetés keretében méri fel az igényeket. Már ez a beszélgetéssorozat önmagában 3000 eurót, vagyis majd egymillió forintot kóstál. Ezért előbb feltérképezi az ügyfél életét, profilját, stílusát, életmódját, majd prezentál, végül megoldásokat kínál. Mint mondja, a termék nem egy öltöny, hanem egy új imázs: az ajánlás alapján működő, zártkörű szolgáltatás esszenciája a megrendelő személyes vagy üzleti brandjének kialakítása, amelynek természetes hozadéka az arculat mellett egy teljes ruhatárat is magában foglaló komplett megoldáscsomag.
A nápolyi szabók műveivel. Az biztos, hogy abból élnek, amihez értenek.
Kiemelt kép: Bielik István / 24.hu