Jókora visszhangja volt a kormány múlt héten kiszivárgott kulturális törvényjavaslatának, mely egyebek között gyakorlatilag megszüntette volna a Nemzeti Kulturális Alapot, az önkormányzati fenntartású színházak igazgatóinak kinevezését miniszteri egyetértéshez kötötte volna, és megszüntette volna a független színházak működési támogatását. A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által benyújtott javaslat hétfőn került fel a Parlament honlapjára, és ez jóval rövidebb, mint a múlt héten kiszivárgott törvénytervezet. A fővárosi önkormányzat vezetői és ellenzéki politikusok tiltakoztak, akárcsak az érintett színházak és színészek, sőt, tüntetést is összehívtak hétfő estére a Madách térre. A Demeter Szilárdnak, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójának tulajdonított javaslattal szemben a Magyar Művészeti Akadémia és kormánypárti színházigazgatók is kritikákat fogalmaztak meg.
A Nemzeti Kulturális Tanácsról, a kultúrstratégiai intézményekről, valamint egyes kulturális vonatkozású törvények módosításáról című törvényjavaslatból most viszont teljes egészében hiányoznak a Nemzeti Kulturális Alapot érintő rendelkezések, és nincs benne az a szakasz sem, amely gyakorlatilag vétójogot adott volna az emberi erőforrás miniszternek az önkorányzati fenntartású színházak igazgatóinak kinevezéséhez. Kikerült továbbá a független színházak működési támogatásának megszüntetése is. Nem része a törvényjavaslatnak a kicsit zavaros céllal létrehozni tervezett Magyar Nemzeti Kultúrközpont sem.
Ezzel a három legvitatottabb intézkedés – talán a széles körű tiltakozások hatására – már nincs benne a javaslatban, ám ettől még komoly változásokra ad lehetőséget a törvény. A kormányhoz lojális káderekkel feltöltött Nemzeti Kulturális Tanács felállítása benne marad a tervezetben, és a saját művészeti területükben ők mutathatnak majd irányt a nagy stratégiai kérdésekben, mint ahogy arról is rendelkezik a javaslat, hogy különbséget tesz állami és önkormányzati fenntartású színházak között, és ha az önkormányzat nem tud minden forrást fedezni (mint az összes fővárosi színház esetében), az önkormányzat a kormányhoz közös működtetésre vonatkozó kérelmet terjeszthet elő, amit a kormány megvizsgál – így foglalta össze a jelenlegi helyzetet a Fidelio elemzése. A javaslat szövege szerint „a miniszter és az önkormányzat meghatározza – ideértve a vezetői kinevezés módját is – az intézmény közös működtetésének és működésének részletes szabályait; rögzíti a központi költségvetésből juttatandó támogatás és az önkormányzati támogatás mértékét.” Szintén új kitétel a tervezetben, hogy „a színház közös működtetésére irányuló megállapodásnak garantálnia kell a közös működtetésben működő színház művészeti szabadságát.”
A törvényjavaslatról szerdán, gyorsított eljárásban dönt az Országgyűlés.
