Belföld

Kormányfők a ringben

A péntek esti vitában első alkalommal villanthatja meg nagy nyilvánosság előtt szónoki képességeit Gyurcsány Ferenc. A rutinos szónok Orbán Viktor szakértők szerint kemény ellenfélre talált, kérdés, ki tud meggyőzőbben érvelni a gazdaság állapotáról.

Kétségtelenül kezdetét vette a 2006-os választások előtti kampány. Bár a péntek esti vita nem összehasonlítható a hagyományos, a választás előtti napokban tartott miniszterelnök-jelölti szócsatákkal, a gazdasági helyzet elemzése egyértelműen kampánycélokat szolgál: Gyurcsány Ferencnek arról kell meggyőznie a szavazókat, hogy minden rendben, Orbán Viktornak pedig arról, hogy váltásra van szükség.

Ismétlés a titok nyitja

Orbán Viktor beszédeit az ismétlés, a nyomatékosítás jellemzi, amelyre az egész párt ráerősít: egy-egy találóbb szó vagy kifejezés általában később más fideszes politikusok nyilatkozataiból is visszaköszön. A FigyelőNet az ellenzéki párti elnök 2004-es évértékelő beszédét vizsgálva például kiszámította, hogy az alig kétórás szónoklat során több mint húsz alkalommal használta a „kedves barátaim” megszólítást, míg nemekre bontva a hölgyekhez és az urakhoz egyaránt 14-szer szólt. A „vállalkozás” szó különböző összetételekben összesen hét alkalommal szerepelt, viszont hússzor hívta fel a „biztonság” hiányára a figyelmet Orbán Viktor. Tíz alkalommal szerepelt a „család” szó, hatszor a boldogság, boldogulás valamely formája. A növekedésről, gyarapodásról – az árakkal és az inflációval összekötve – tíz alkalommal szólt, csökkenésről, zsugorodásról körülbelül szintén ennyiszer. Hússzor említette az „emberek” szót, a polgárt viszont csak egyetlenegyszer. Hatszor említette Orbán a fiatalokat, a gyerekeket tízszer, míg a szülőket, nagyszülőket, nyugdíjasokat nyolcszor hozta szóba. Kilencszer említette Európát, 12-szer az uniót, hatszor pedig a világgazdaságot.

A mindenkori kormányfők és miniszterelnök-aspiránsok számára a szavazatszerzés és a programismertetés egyik legfontosabb eleme a nagy összecsapás: a nyilvánosság előtt érvelni, vádolni, ígérni. Horn Gyula és Orbán Viktor 1998-as találkozója végképp bebizonyította: a jó kommunikációs stratégia új szavazókat csábíthat az egyik vagy a másik táborba, sőt, akár egy választást is eldönthet.

Az első alkalommal, 1998-ban, a Fidesz jelenlegi elnöke lemosta ellenfelét, Horn Gyula akkori miniszterelnököt. Orbán Viktor beszélő- és érvelőkészségével négy évvel később, 2002-ben Medgyessy Péter sem tudta felvenni a versenyt, a beszédtechnikája miatt sokat vádolt későbbi kormányfő azonban mégis hitelesnek tűnt fel a nézők előtt: az elemzők nagyjából kiegyensúlyozottnak értékelték a választások előtti szócsatát.

Bár a jelenlegi miniszterelnöknek még nem volt alkalma összemérnie magát a Fidesz első emberével, szakértők szerint kommunikációs szempontból Gyurcsány Ferenc egyértelműen felveszi a versenyt Orbán Viktorral. A péntek esti párbaj tehát valószínűleg kiegyenlített és éles lesz.

Orbán, a rutinos szónok

Orbán Viktor nemcsak a miniszterelnök-jelölti vitákon, de az országértékelő beszédeiben is minden alkalommal megcsillantja szónoki képességeit. Először 1998-ban, akkor még a Fidesz elnökeként értékelte az elmúlt esztendőt, de 1998-as kormányra kerülését követően minden esztendő mérlegét levonta. Gyakorlatát 2002 után is folytatta. Legutóbb 2005 februárjában fejlesztette tovább eddigi stratégiáját: az emberekhez való közelsége hangsúlyozására – Kudlik Júlia és Rákay Philip közreműködésével – beszélgetős, kötetlenebb keretek között fejtette ki álláspontját. Példája egyébként ragadós volt: idén év elején Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is elemezte a tavaly történteket.

Az országértékelő beszédeket Orbán Viktor kormányzása alatt a pozitív, optimista hangnem, ugyanakkor a még eredményesebb munkálkodás iránti elszántság jellemezte. A 2002-es kormányváltást követően azonban a hangnem megfordult: vészjósló, negatív hangvételű beszédeket tartott, kormánykritikát – általában mérsékeltet – mondott, nemritkán Medgyessy Péter kormányfő nevének említése nélkül.


Orbán Viktor évértékelő beszédei jelentős mértékben hatottak a médiára: egyes képeit, szófordulatait hónapokig ismételte a sajtó. Ilyen volt például 2004-ben a süllyedő hajó hasonlat („süllyedő hajóból hiába bámulunk a láthatáron felködlő szárazföld felé”), vagy a legutóbb hangoztatott „nem tudják az országot úgy tönkretenni, hogy 2006-ban ne tudjuk közös erővel újjáépíteni” mondata.

Gyurcsány Orbán nyomdokain halad

Gyurcsány Ferenc kormányra kerülésekor már látszott: valami más lett. A szocialista miniszterelnök ugyanis beszédkészségben felvette a versenyt az ellenzéki vezetővel. Olyannyira, hogy az évértékelő beszéd ötletét is átvette Orbán Viktortól. A miniszterelnök szónoklata azonban kis jóindulattal is csak felejthetőnek nevezhető, ám ez nem a gyér előadásnak, hanem a semmitmondó, semmi újdonságot nem tartalmazó szövegnek volt köszönhető. A kormányfő péntek este azonban végre megmutathatja, mire is képes.


Szakértők szerint Gyurcsány Ferenc beszédén látszik, hogy tudatosan készül fel a kinyilatkozásokra. Rendszerint odafigyel, hogy lassan beszéljen, ha elragadja a hév azonban előjön a leküzdendő hadarása. Eddigi felszólalásai alapján kétfajta beszédstílust figyelhetünk meg nála: a lassú, tagolt, nagy hatásszünetekkel tarkított, és a “természetes”, pörgősebb értekezést. Míg az előbbi fárasztó lehet, ez utóbbival – pláne ha frappáns, humoros beszólásokkal tarkítja felszólalásait – akár le is körözheti Orbánt péntek este. 

Ajánlott videó

Olvasói sztorik