A felmérés adatai azt mutatják, hogy a vizsgált 18 országból 12-ben az emberek többsége szokott gyorsétteremben étkezni. Ausztráliában és az Egyesült Államokban a legmagasabb a „fast foodolók” aránya: ezekben az országokban tíz emberből kilencen szoktak valamilyen rendszerességgel gyorsétkezni. Még ennél is magasabb a gyorsézkezés a fiatal (18-24 éves) férfiak körében mindkét országban.
A gyorséttermi látogatók aránya a vizsgált országok közül Európában és Latin-Amerikában a legalacsonyabb. Spanyolországban, Brazíliában, Csehországban és Szlovéniában, az emberek kevesebb, mint fele étkezik ilyen helyen, a legalacsonyabb az arány Magyarországon (35 százalék). A magyarok majdnem fele (46 százalék) egyetért azzal az állítással, hogy a gyorsétkezés értéktelen táplálék. Az egyes korcsoportok összehasonlítása alapján kiderül, hogy az egyetértők aránya 34 és 54 százalék között mozog, a fiatalabbak kevésbé, az idősebbek inkább osztják ezt a véleményt.
A gyorsétkezés varázsa
A gyorséttermi fogyasztás elterjedésére a kényelem nevezhető meg az egyik legfontosabb okként. Az Egyesült Államokban az emberek körülbelül harmada mondja azt, hogy nincs ideje étel készítésére – ugyanez igaz Dél-Afrikára is. Ezzel szemben Ausztráliában csak tíz százalék osztotta ezt az álláspontot.
A kutatásból kiderül az is, hogy némely országban szívesen fogyasztanak olyan ételeket, amikről tudják, hogy egészségtelen. Mexikóban például az emberek 62 százaléka hiszi, hogy minden gyorséttermi étel „junk food”, és majdnem háromnegyedük (73 százalék) mondja, hogy szereti magát ilyenekkel „megajándékozni”.
A kínaiak ráharaptak
Kínában gyors változások figyelhetők meg mind az életstílusban, mind az étkezési szokásokban: a fiatalok körében ugyanis egyre nagyobb népszerűségnek örvend a gyorséttermi étkezés. Tavaly a 18-24 éves kínai fiatalok 79 százaléka járt nyugati gyorsétteremben, ami 15 százalékkal több mint öt évvel korábban. Ezzel szemben – csupán 8 százalékkal – 52 százalékra nőtt a kínai gyorséttermeket látogatók aránya.
Bár a nyugati gyorséttermek a legtöbb kínai számára túl drágák, a fiatalok és a diákok körében mégis népszerűek, sokuknak ugyanis egyfajta pozitív értéket hordoz az, hogy egy hamburger és egy kóla áráért egész nap a barátaikkal üldögélhetnek a gyorsétteremben. A nyugati gyorséttermek növekvő népszerűsége onnan is látszik, hogy már Kínában is problémaként jelent meg a városi fiatalok, különösen a gyerekek és a tizenévesek elhízása.
Növekvő egészségtudatosság
A gyorsétkezés legtöbb országban tapasztalt népszerűsége ellenére az adatok azt is mutatják, hogy az emberek attitűdjei változnak: egyre nagyobb a törekvés az egészségesebb étkezésre. Kanadában például az emberek egyharmada (34 százalék) érez bűntudatot amiatt, hogy „junk food”-ot eszik, kétharmaduk (66 százalék) pedig egyetért azzal, hogy meg kellene próbálniuk egészségesebb ételeket fogyasztani.
Nagy-Britanniában az elmúlt öt évben 23 százalékkal emelkedett azok aránya, akik mindig figyelembe veszik az elfogyasztott ételek kalóriaértékét. Ugyanebben az időszakban 18 százalékkal megnőtt azok részaránya is, akik szerint a gyorsétkezés értéktelen táplálék.
A fiatalok mégis szeretik
Magyarországon is főleg a fiatalabb korosztályokban hódít a gyorsétkezés. A 35 év alatti korcsoportokban legalább minden második ember jár gyorséttermekbe, az idősebb generációkban azonban ez az arány fokozatosan csökken. A gyorséttermek közönségét nemcsak a demográfiai változó határozza meg. A felmérés szerint a legalább érettségivel rendelkezők, a magasabb státuszúak, a nagyobb településeken élők, a legalább háromfős háztartásban élők, az egyedülállók és a diákok járnak leginkább ide.
Ha a 14-69 éves magyar lakosságot egészségtudatossági szempontból hasonlítjuk össze, akkor kiderül, hogy a gyorsétkezők 61 százaléka vallotta azt, hogy néha megenged magának olyan ételeket, amik amúgy ártanak, míg akik nem járnak ilyen helyekre, azoknak mintegy fele vélekedett így. A gyorséttermeket kerülők körülbelül fele osztotta azt a véleményt, hogy a gyorsétkezés értéktelen táplálék. Meglepő viszont, hogy a „hamburgerezők” 39 százaléka is ugyanezt gondolja.
