Vátható volt az eredmény
A döntés ugyan váratlan volt, de nem volt előzmény nélküli. A földi műsorszórással foglalkozó állami tulajdonú Antenna Hungária Rt. (AH) már két hete, július 6-án 2012-ig szóló szerződést kötött a TV2-vel és az RTL Klubbal 2007-ig, illetve „a koncesszió meghosszabbítása esetén” további öt évre. Az AH jelenleg állami kézben van, de július 21-én, pont egy nappal a koncessziók meghosszabbítása után, döntenek a privatizáció ügyében. Az AH tenderére egyébként három ajánlat érkezett, de két vevőjelölt végül visszalépett.
Az Országos Rádió és Televízó Testület (ORTT) a kérdés több hónapos „lebegtetése” után szerdán bejelentette: újabb öt évre meghosszabbítja az összesen negyven kereskedelmi – rádió és televízió – adó sugárzási jogát.
A Fidesz már májusban az Országgyűlés elé terjesztette azt a törvénymódosító javaslatot, amely megakadályozná a koncesszió lejárta előtti elhamarkodott döntést, mivel a hosszabbításokkal szemben több kérdést is aggályosnak tartott. A jelenlegi törvényi szabályozás ugyanis lehetővé teszi, hogy a koncesszió nyertese már másnap beadja igényét a következő koncesszióra, és erről az ORTT illetékeseinek két hónapon belül dönteniük kell.
„Ez puccs volt”
A szerdai testületi ülésen az ORTT elnöke és két kormánypárti, illetve az MDF-által delegált tag megszavazta a kereskedelemi televíziók szerződésének meghosszabbítását, Szalai Annamária, a médiahatóság fideszes tagja azonban nemmel voksolt. Szalai a Népszabadságnak nyilatkozva elmondta: azért döntött így mert véleménye szerint a hosszabbítás előkészítetlen volt, sok szakmai anyag hiányzott, és több eljárásjogi kérdést sem tisztáztak. „Ez puccs volt” – minősítette a történteket Szalai Annamária.
Kovács György, az ORTT elnöke ugyanakkor jogszerűnek és érvényesnek, kifejezetten szakmainak nevezte a döntést. „Attól tartottam, hogy ha húzzuk az időt, egyre inkább politikai döntés fog születni, ez a lépés ezt elkerülte” – reagált a többek szerint is túl korai döntésre Kovács a távirati irodának. Szalai ugyanakkor jelezte: jogorvoslati lehetőségeket keres a szerinte törvénytelen döntések ellen.
Az ORTT maga alatt vágja a fát
Az ORTT a szerdai meglepetésszerűen gyors döntésével egyszerre több adut is eldobott. A jelenleg sugárzó kereskedelmi tévétársaságok ugyanis eddigi működésük során már többször összeütközésbe kerültek a médiatörvénnyel. Ezért a médiahatóság már számtalan alkalommal rótt ki kisebb-nagyobb büntetéseket. (Nemrég például két hete szombat este fő műsoridőben sötétült el fél órára a TV2, kedd este pedig az RTL Klub, korábbi törvénysértéseik büntetéseként.)
A mostani rapid hosszabbítással azonban a pármilliós bírságokon és a párperces elsötétítéseken kívül a hatóság semmilyen retorzió lehetőségét nem tartotta meg. A médiatörvény ugyan kimondja, hogy nem lehet szerződést kötni azzal a céggel, amelyik súlyos törvényszegést követ el, de az ORTT-n belül erről megoszlanak a vélemények. Egyesek szerint ugyanis a testület figyelmeztetéseivel, bírságaival és büntetéseivel tulajdonképpen kimondja a törvényszegést, míg mások szerint erre csak a bíróságok jogosultak. Így amíg jogerős bírósági ítélet nincsen, addig minden tévétársaság törvénytisztelőnek minősül, még akkor is, ha az ORTT többször is elmarasztalta.
A testületnek a mostani hosszabbítással nem maradt lehetősége arra, hogy jogkövető magatartásra szorítsa a társaságokat. Sőt, arra sincs lehetősége, hogy feljebb srófolja a koncessziós díjakat. Egyes elemzők szerint a magyar kereskedelmi tévék éves bevétele körülbelül 69 milliárd forint, a mostani koncessziós díj pedig évi 1,5 milliárd. Úgy tűnik, a tévétársaságok érve, hogy például Nagy-Britanniában a földi terjesztésű kereskedelmi tévék egyáltalán nem fizetnek koncessziós díjat, értő fülekre talált a testületnél. Azonban hozzá kell tenni, hogy a briteknél már tucatnyi digitális műsor fogható, a földfelszíni sugárzású tévék a „futott még” kategóriájába tartoznak, ahogy Magyarországon is befellegzett a 450 Megahertzen működő mobiltelefonoknak.
Nincs arra sem lehetőség, hogy a jelenleginél minőségileg más műsorstruktúrájú programok jelenjenek meg. Az ORTT a jelek szerint elégedett a mostani programok közszolgálati elemeinek (pl. híradók) minőségével és mennyiségével, és nem zavarja az sem, hogy az újrázó tévétársaságok többször is olyan műsorszámokat sugároztak, amelyek az ORTT szerint „súlyosan károsítja a fiatalkorúak fejlődését”.
Egy év múlva is így döntöttek volna
Vásárhelyi Mária médiaszociológust is meglepte, hogy hirtelen megszületett a döntés. A médiatörvény szerint a testületnek ugyanis egy évvel korábban jeleznie kell, hogy pályázatot ír ki, vagy hosszabbít. A szakember szerint azonban egy év múlva is ugyanez a döntés született volna. Mint elmondta, a háttérben súlyos anyagi érdekek is működnek, a jelenlegi műsorszolgáltatók elemi érdeke, hogy koncessziójukat meghosszabbítsa a médiahatóság.
Azonban a helyzet valóban folyamatosan változik. „A műsorokhoz kötődő emeltdíjas sms-ek is 10 milliárdos piacot képviselnek, a médiatörvény 1996-os születésekor erre senki nem gondolt. De a piac dinamikus változása következtében az is előfordulhat, hogy a földi frekvenciák tényleg elértéktelenednek. Akár öt éven belül is teljesen átrendeződhetnek a viszonyok” – mondta Vásárhelyi Mária a FigyelőNetnek.
Marad a silányság
A médiaszociológus szerint ezzel együtt majdnem mindegy, hogy ki szerzi meg a műsorszolgáltatási jogot. Ha másik multi nyerne, akkor se történne nagy változás, a tévétársaságok ugyanis olyan mértékben alá vannak rendelve a közízlésnek. „Más országokban is silányság, bárgyúság van, mert abban van a pénz. Ezért a közönségnek nem jelentett volna változást egy új cég megjelenése. Az se biztos, hogy több pénzt adtak volna mások, mert elindítani sokba kerül egy tévécsatornát, egy ekkora méretű beruházás ilyen bizonytalan piacon lenyomja a koncesszió értékét” – véli Vásárhelyi Mária.
A szakértő szerint nyilvánvaló, hogy az ORTT pozíciója sokat romlott, hiszen alig maradt lehetősége a szankcionálásra. Az eddig megjelent rasszista tartalmak, és a vállalt közszolgálati műsorszámok gyenge minősége ezután már nem lehet felhasználható érv az új műsorszolgáltatási szerződés megkötésekor.
