Tudomány

Csoda az égen: ilyen egy vörös szivárvány

A vörös égi fényív fizikailag nem különbözik a színpompás, "hagyományos" szivárványtól, ám csak több tényező együttes hatására, napkelte és napnyugta idején figyelhető meg.

A Napból érkező sugarak együttese fehér színt alkot, szivárvány esetén ezeket a sugarakat vízcseppek által színekre bontva láthatjuk. Hasonló jelenséget figyelhetünk meg a televíziók képernyőjén és más monitorokon. Ami távolról fehérnek látszik, közelről három szín: vörös, zöld és kék együtteséből áll. A modern képernyőkön ez már kevésbé figyelhető meg, de ha vizet cseppentünk a monitor felületére, a vízcseppek alkotó színekre bontják a fényt – magyarázza a National Geographic.

Ennek oka, hogy a fehér fényt alkotó különböző hullámhosszú színek a víz és más közegek (levegő, vagy a monitor anyaga) határára érve, azok eltérő optikai tulajdonsága miatt más-más szögben törnek meg. Emiatt az addig együtt haladó színek szivárványt alkotva polarizálódnak, azaz szétválnak.

A vörös szivárvány kialakulásának alapja hasonló a vörös naplementéhez. A szemlélődőtől nézve, az alacsonyan járó nap sugarai hosszú utat tesznek meg a légkörben, ahol a kis hullámhosszú összetevők a számtalan lebegő részecskén megakadnak, szétszóródnak, végül csak a nagy hullámhosszú vörös szín jut el a szemünkig. Emiatt ilyen árnyalatú a kelő Nap és körülötte az égbolt.

Ha a feltételek adottak, az átellenes oldalon megjelenik a vörösen izzó ív, hiszen a vízcseppeket már csak ezek az árnyalatok érik el, ezek összetevői polarizálódnak, és szivárványt alkotva csak a legkülső sávot látjuk vörösen izzani. Csapadékos időjárás esetén a jelenség hazánkban megfigyelhető, érdemes szemlélődni.

A Balaton partjáról fotózott vörös szivárványt ide kattintva nézheti meg a National Geographicon.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik