Kásler úgy látja, nem gond a tanár- és orvoshiány

A Magyar Nemzetnek Kásler Miklós azt mondja, nem tervezik középfokú végzettségű munkaerővel orvosolni az óvodák létszámgondjait, mert gyermekeket csak felkészült szakemberekre lehet bízni. Az oktatásról azt gondolja,

nincs pedagógushiány.

Természetesnek, tervezhetőnek tartja a nyugdíjba vonuló tanárok pótlását, szerinte a sok álláshirdetésnek rengeteg oka lehet, az

nem feltétlenül jelent szakemberhiányt, emellett az utóbbi időben csökkent a tanulók létszáma.

Az utolsó fizikatanár majd kapcsolja le a villanyt

Miközben az államtitkár szerint kész szerencse, hogy van pedagógushiány az országban, egyre inkább kérdésessé válik, hogy néhány éven belül kik fognak természettudományos tárgyakat oktatni.

A kormány az új Nemzeti alaptantervről (NAT) várhatóan ősszel dönt. Utána jön a tankönyvek átdolgozása. A felmenő rendszer miatt ez csak az 5. és 9. évfolyam közismereti tankönyveit érinti.

Az új NAT-ról volt társadalmi vita

Az első szakmai koncepcióról is volt egyeztetés, a minisztérium pedig annak átdolgozásakor is több mint 600 észrevételt vett figyelembe

például kanadai magyar pedagógusoktól, erdélyi magyar pedagógusoktól, a Nemzeti Pedagóguskartól, a Magyar Művészeti Akadémiától, az írószövetségtől és több szakszervezettől is.

Az interjúban hosszan magyarázza, miért hasznos az egészségügyi alapellátás, a háziorvosok szerepének erősítése, az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) további kiterjesztése.

Szerinte orvoshiány világszerte van, de nálunk „mintegy harmadával csökkent” azon egészségügyi dolgozók száma, akik külföldre mennének, már elindult a visszaszivárgás. Az egészségügyi dolgozók máshol is „megterheltek”, a nyugati országokban jobbak ugyan a fizetések, de a megélhetés is drágább.

Lecsengőben a véleménydiktatúra

A kultúra területén előrelépést jelent, hogy megszűnt a taorendszer. A visszaéléseknek vége. Szerinte már csak teljesítmény számít.

Pályázni lehet, és azok minősége dönt.

A miniszter külön is méltatja a Petőfi Irodalmi Múzeumot és a Magyarságkutató Intézetet. Szerinte egy év alatt elérték, hogy

véget ért vagy legalábbis lecsengőben van a véleménydiktatúra, amikor még volt, aki megmondta, ki tehetséges és ki nem, és jellemzően ugyanazok kaptak támogatást.

A sportról úgy véli, fontosak a „sporthőseink”, a világesemények, de még fontosabb, hogy „a lehető legtöbben sportoljanak”, mert ez majd óriási előnyt jelent az országnak.