A Bayer Németországban rendezte meg a mezőgazdaság jövőjéről szóló konferenciáját, amelyen sok, egymással ütköző véleményt hallgathattunk meg. Az egyik panelbeszélgetésen megszólalt Ginya Truitt Nakata, a Latin-amerikai és Nemzetközi Burgonyaközpont regionális vezetője is, aki új oldaláról világította meg a fenntarthatóságot: kifejtette, hogy az ipari mezőgazdaság, a szuperkaják és a termelés egyre intenzívebbé válása miatt vannak olyan növényvariációk, amelyek teljesen kihalnak, mivel nem termesztik őket. Így járt a quinoa is, amelynek keserű változatát már szinte sehol nem növesztik.
Ginya elmondta, hogy mivel a mezőgazdaság egyre intenzívebbé válik, ami nemcsak a környezetre, de a növények genetikai sokszínűségére is nagyon rossz hatással van. „A quinoának több mint 1500 változata volt eredetileg, de ahogy szuperkajává változott, és felkapták, csak az édes quinoát kezdték el termeszteni Dél-Amerikában, mert mindenki azt szerette” – magyarázta a 24.hu-nak.
„Ez persze érthető, hiszen nem tudsz egyszerre minden változatot termeszteni, de az intenzifikáció miatt a keserű quinoa például teljesen kiesett az egyenletből, pedig kifejezetten hasznos növény volt: azért termesztették, mert a madarak nem ették meg, nem kellett mellé annyi növényvédő, most pedig teljesen kikerült az táplálkozási rendszerből.”
Panel Event: Balance Between Protection and Production
Welcome to the Future of Farming Dialogue 2019. Crop production and environmental protection require a delicate balance. Listen to Bayer leaders and ag industry experts discuss how we navigate this challenge.
#Sustainability #BayerFutureFarming
NOTE: The thoughts, views, and opinions expressed by Future of Farming Dialogue 2019 participants belong solely to those individuals and are not necessarily endorsed by Bayer.Közzétette: Bayer Crop Science – 2019. október 2., szerda
A szakértő szerint ezzel alapvetően nem is lenne baj, de a privát szektornak figyelnie kellene arra, hogy kiegyensúlyozza ezt a problémát, és a szakértőknek gondolniuk kell az agroökológiára is – ez pedig a Bayer felelőssége is. „Senki nem figyel a monokultúrás gazdálkodás olyan következményeire, mint amilyen például a vízfelhasználás – ahogy a talaj kifárad tőle, egyre több vízre van szükség.” Ginya Truitt Nakata szerint úgy lehetne a profitorientált gazdaságot ebbe az irányba terelni, hogy ezeket a következményeket is számszerűsítjük, ezzel kiderül, hogy gazdaságilag is megéri fenntartani a biodiverzitást.
Az úgynevezett árva növények azok, amelyek még nem kaptak semmilyen figyelmet a nagyobb mezőgazdasági vállalatoktól, és nem kezdték el őket nagyobb mennyiségben termeszteni – innen jön a termőnövények biodiverzitásának nagy része. Ilyen például a disznóparéj vagy a változékony csillagfürt (chocho), amelyeket még nem fedezett fel magának a gazdaság, pedig rengeteg tápanyag, fehérje és vitamin van bennük. Ezeket jellemzően az Andokban helyi felhasználásra termesztik, de ha elég nyilvánosságot kapnának, akár a következő szuperkaja is lehetne belőlük.
Be kell fektetniük az olyan vállalatoknak, amilyen a Bayer is, ezekbe a növényekbe, mivel valamelyik a kukorica egyik kiváltója lehet, vagy a szója mellett az egyik legfontosabb élelmiszeralapanyaggá válhat
– mondta Ginya.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy ha a fenntartható mezőgazdaságról beszélünk, azt Latin-Amerikában kell elkezdeni, mivel ez a biodiverzitás csomópontja, a ground zero – a privát szektornak pedig mutatnia kell az utat. Dél-Amerikában 14 millió kisbirtokos gazda él, a digitális technológia elengedhetetlen ahhoz, hogy versenyképesek tudjanak maradni, ebben pedig a Bayer segíthet nekik. Ráadásul megfelelő figyelem nélkül a természetes, védett területek is eltűnnek, a gazdák ugyanis nem figyelnek rájuk eléggé, a profit irányítja őket.
A szakértő szerint akkor lehetne változást előidézni, ha a mezőgazdasági tevékenység olyan tényezőit is kifejeznénk pénzösszegben, mint az elhasznált víz mennyisége, a földterület, vagy a talajerózió.
Ginya azt is megjegyezte, hogy az egyre intenzívebbé váló mezőgazdaság és a profitorientáltság miatt Latin-Amerikában nagyon sokan már csak exportra termelnek, ami azt hozza magával, hogy a biodiverzitás és a tápanyagban leggazdagabb növények fellegvárában magas az alultápláltság, a helyiek nem tudnak étkezéssel elegendő vitamint, ásványi anyagot és energiát bevinni. Mindent eladásra termelnek, a helyi közösségeknek pedig nem marad semmi – ez a paradoxon pedig szintén egy olyan probléma, amit minél gyorsabban meg kellene oldani.
