Horn Gyula szerint Magyarország nem adós az átvilágítással. A volt miniszterelnök képviselő azt javasolta, hogy a parlament tekintsen hiteltelennek minden olyan listát, amelynek szerzője és
az eredete nem tisztázott. A volt kormányfő szerint a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni harcban érdekelt biztonsági szolgálatokat meg kell védeni.
Párttársa, Toller László ezzel szemben annak a véleményének adott hangot, hogy csak a teljes nyilvánosság vagy a vita lezárása oldhatja meg a kérdést. Az ugyancsak MSZP-s Tóth Károly arra hívta fel a figyelmet, hogy a bizonytalan eredetű ügynöklisták helyett valóban mindenki által megismerhető dokumentumokra van szükség.
Listát listára
Miközben parttalan paramenti vita zajlik az úgynevezett átvilágítási törvényről, a hét végén egy 219 nevet tartalmazó lista került fel az internetre, a publikáló “Szakértő’90” állítása szerint az a lista, amely valószínűleg azonos a Németh Miklós által készíttetett és a hivatalba lépő Antall Józsefnek átadott ügynöklistával. A névsor óriási visszhangot keltett, publikálása óta számos beismerés, bocsánatkérés, cáfolat hangzott el az ott szereplő nevekkel, és az érintettek tevékenységével kapcsolatban. A rendőrség saját hatáskörben nyomozást indított ismeretlen tettes ellen személyes adatokkal való visszaélés miatt. Az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője elmondta, hogy egyelőre nem érkezett hozzájuk lakossági feljelentés a lista miatt. Közben a korábban már egy rövidebb “ügynöklistátácskával” jelentkező cég, a Political Capital bejelentette: újabb, most már ezer ügynök nevét tartalmazó listát jutatott el az adatvédelmi ombudsmannak, hogy állapítsa meg, törvényesen a nyilvánosság elé tárhatják-e a történészek kutatómunkája segítségével összeállított névsort.
A koalíciós partner képviseletében Mécs Imre (SZDSZ) a vita során kihangsúlyozta, hogy a rendszerváltás utáni kormányok egyike sem tudta végérvényesen tisztázni az ügyet. Arra kérte a listákon szereplő személyeket, hogy beszéljenek a múlt rendszerben szerzett tapasztalataikról, és így megismerhetővé válik a múlt.
„A kormányzó pártok erkölcsi feladata, hogy a törvény alapjait sokkal szélesebbre tárja, és a valamikori elnyomó apparátust egészében és részleteiben bemutassa” – véli az ellenzék fideszes képviselője, Ivanics István. Szerinte, ha a felnövekvő generáció nem ismeri meg az igazságot, akkor nem lehet a bizalmat megalapozni és többpárti demokráciát építeni. Véleménye szerint csak akkor éri el a célját a törvény, ha lesznek bocsánatkérő nyilatkozatok. Erre a rendszerváltás óta nem volt példa.
Püspöki kar: nem tisztázható már a múlt
Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) közleményt juttatott el az MTI-hez, miután a hétvégén megjelent listán több egykori és jelenlegi főpap is szerepelt. “A beszervezettek között bizonyára voltak olyan papok, szerzetesek és világiak, akik sajnos, ártó szándékkal, súlyosan vétettek embertársaik ellen. Tetteikért kérjük a sértettek és Isten bocsánatát” – olvasható a közleményben, amely szerint az egyház elleni támadásra és az egyházai személyek lejáratására szolgál az ügynöktörvény tervezete körül keltett hangulat.
A konferencia résztvevői szerint 15 évvel a rendszerváltás után már nem tisztázható maradéktalanul a kérdés. Emlékeztetnek arra, hogy 1989-ben nagy mennyiségben semmisítettek meg olyan iratokat, amelyek a politikai rendőrség tevékenysége és vezetőire vonatkoztak.
Fotó: MTI
