Közélet

Mészáros Lőrinc már szabadulna az erőművétől

A 24.hu értesülése szerint szeptemberben személyes egyeztetésre hívták a Mátrai Erőmű tulajdonosait és menedzsmentjét az Innovációs és Technológiai Minisztériumba. Forrásaink szerint a tárgyalás kemény hangneme igencsak megviselte Mészáros Lőrinc lányát, Mészáros Beatrixot, a Opus-Global Nyrt. igazgatósági elnökét, akit tavaly az erőmű felügyelőbizottságának elnökévé is megválasztottak.

Bár a találkozóról szóló értesüléseket nem erősítette meg az erőműtulajdonos Opus-Global pr-ját egyengető Wise Advisory Group Kft., úgy tudjuk, hogy a lignitalapú erőmű sorsa a Mészáros-birodalom legkényesebb és legsürgetőbb ügyévé lépett elő. Az elmúlt hetekben, hónapokban egyértelművé vált Mészárosék számára, hogy

mind közül az energetikai beruházásuk lehet a legrázósabb: a nyereséges működtetés hosszú távon sem garantált, ráadásul a tulajdonosok beavatkozási lehetőségét megkerülhetetlen nemzetgazdasági és környezetvédelmi szempontok korlátozzák.

Pedig nemrég még nagyszerű biznisznek tűnt a hazai áramelőállítás 20-21 százalékát termelő erőmű megvétele. Miután kivásárolta a német közszolgáltató óriás, az RWE érdekeltségéből cseh partnerével Mészáros Lőrinc tőkealapja, a ragyogó teljesítményre hivatkozva tavaly 11,2 milliárd forintot rántottak ki a cégből.

Megvették Mészáros Lőrincék, nyomban minden jól alakul a Mátrai Erőműnél
Tavaly vásárolta be magát, sok milliárd forintot már ki is akar venni.

A méretes osztalék kivételét a pénzügyi egyensúly helyreállításával, valamint azzal indokolták, hogy a cégvezetés várakozása szerint az idén javulnak a piaci körülmények, és kiegyensúlyozott lesz a működés. Jóllehet a mérleg nem festett annyira fényesen. Az áramtermelés és az abból származó bevételek valamelyest elmaradtak az előző évitől, viszont a bevételeket mintegy 7 milliárd forint állami támogatás duzzasztotta, és hasonló méretű egyszeri bevételhez jutott eszközeladásból, köztük a visontai naperőműpark állami visszavásárlásából. Üzemi szinten, az alaptevékenységéből durván 4 milliárd forint vesztesége származott, amit a pénzügyi eredménnyel sikerült 800 millió forint közelébe szelídíteni (a teljes képhez hozzátartozik, hogy a naperőműügylet miatt 1,5 milliárd forint adókedvezményt kellett visszafizetni). Ilyen számsor ismeretében döntöttek úgy a tulajdonosok, hogy nyugodtan vehetnek ki pénzt a cégből, és az előző években felhalmozott eredménytartalékot meg is kurtították 11,2 milliárd forinttal.

Fotó: Marjai János / 24.hu

A tekintélyes eredménytartalék a korábbi nyereséges években jött össze, és a német tulajdonosoknak jó okuk is volt gyűjtögetni, az ugyanis régóta tudható, hogy brutális költséggel korszerűsíteni kell Magyarország egyetlen szenes erőművét, különben bezárhatják a boltot:

  • A két 100 megawattos blokkot 2021-ig le kell állítani, mert nem felel meg az EU-előírásoknak. Hatékonysága 23-26 százalék körül van, messze elmaradva az elvárt 35-36 százaléktól, még inkább az újonnan épített blokkok 40 százalék feletti értékétől.
  • A két 200 megawattnál nagyobb blokk működési engedélye 2025-ig érvényes.
  • Ami a távolabbi jövőt illeti, a Mátrai Erőmű műszaki engedélye 2029 végéig szól.
  • 2030 után nem fog szenes erőmű termelni Magyarországon – e felől legutóbb Áder János köztársasági elnök biztosította a világot az ENSZ New York-i klímacsúcsán.

Az RWE a kisebbségi tulajdonos állami MVM-mel tervezett is korábban egy 440 megawattos új, lignittüzelésű blokkot, hogy kiváltsa a két legöregebbet. Az akkor 300 milliárd forintosra becsült beruházástól azonban 2010 végén elálltak, a „megváltozott piaci feltételekre”, azaz a csökkenő áramárra és a szigorodó uniós előírások miatt várhatóan elszaladó környezetvédelmi költségekre hivatkozva. Voltak próbálkozások a Mollal együttműködve az erőműben bőven keletkező széndioxid elvezetésére, hasznosítására is, de ezek a projektek ugyancsak elhaltak.

A fejlesztések Mészárosékat ugyancsak foglalkoztatták, nyáron éppen a működési stratégiára, valamint a fejlesztésre vonatkozó eltérő elképzelésekkel indokolták, hogy kivásárolták a cseh társtulajdonos, az EP Power Europe 50 százalékos tulajdonrészét. Forrásaink szerint azonban most már inkább megszabadulnának a Mátra Erőműtől, az ország második legnagyobb áramtermelőjétől. Szerintük az állami tulajdon lehetne a megoldás az erőmű, a durván 2100 alkalmazott és a több ezer közvetett bedolgozó számára. Meghibásodások miatt ki-kimaradó termelésről, tízmilliárdos nagyságrendű veszteségről suttognak ugyanis a piacon, és arról, hogy ha így megy tovább, év végére gond lehet akár a bérek kifizetésével is Visontán. Állítólag a vezetőséget már heti rendszerességgel rántják össze „válságtanácskozásra”.

Megkérdeztük Medveczki Zsoltot, a helyi szakszervezet vezetőjét, tapasztalnak-e vészes előjeleket, és mennyire készítették fel a dolgozókat az erőmű bezárására.

A gazdálkodás most stabil, a fizetés a kollektív szerződés szerinti időben érkezik, szeptemberben a hűségjutalmat és a tizenharmadik havi fizetést is időben kifizették.

– válaszolta a szakszervezeti vezető, aki eddig nem látott okot aggodalomra a fizetések miatt.

Az erőmű öt blokkja közül a két 100 megawattos öreg blokknál jellemző az üzemzavar, és amint említettük, ezeket hamarosan le is kell állítani. A termeléskiesés persze problémát jelent, a meg nem termelt áramot a piacról kell megvennie a Mátrai Erőműnek, hogy eleget tudjon tenni szállítási kötelezettségeinek. Minden erőműtársaságot sújt, hogy sok karbantartó cég tönkrement, így nem egyszerű vállalkozót találni a javításokra. Ez az egyik mellékhatása a rezsicsökkentésnek: az energiatermelők a soványabb bevételek miatt csak végszükség esetén rendelnek munkát, amiből nem tudnak megélni a karbantartók, és mivel elfogytak, a bajban nincs kihez fordulni. Energetikai kivitelező annyira nincs, hogy a Mol háromezer török munkást importál új poliolüzemébe.

Ami a jövőt illeti, Medveczki Zsolt szerint az a széndioxid-kvótától függ. Az utóbbi három évben durván 500 százalékkal drágult, 5-6 euróról 28-ra ment fel a tonnánkénti ár, de járt 30 euró körül is. Ez már kigazdálkodhatatlan szint, Valaska József korábbi igazgatósági elnök már 2013-ban úgy nyilatkozott a HVG-nek, hogy ha a kvótaárak négyről visszaugranának a korábbi, tonnánként 15-20 euró körüli szintre, akkor a Mátrai Erőmű termelését szüneteltetni kellene. Most ennél rosszabb a helyzet.

Az uniós és a hazai energiapolitikai megnyilvánulásokból azt szűrte le a szakszervezet is, hogy nem lesz szenes blokk 2030-tól. Firtattuk, hogy a blokkok leállításával kapcsolatban milyen tájékoztatást kaptak a dolgozók, milyen fejlesztések vannak kilátásban a munkahelyek megőrzésére? Szűkszavú válasza szerint „a hátralevő időszakot jól átgondolt foglalkoztatási és szociális programmal kell kísérni”. Az EU tiltott állami támogatást nem enged, így magyar adóforintokkal elméletileg nem menthetik meg a Mátrai Erőművet. Az áramtermelés biztonságának fenntartása miatt azonban szükség van alaperőműre – hogy miképpen oldják meg a kérdést, annak a Nemzeti Energiastratégiából kellene kiderülnie. A jövőbeni kereteket megszabó dokumentum elkészítésének határideje szeptember elseje volt, de egyelőre nem tették közzé.

Fotó: Bielik István / 24.hu

A Wise Advisory-tól kapott válasz ugyancsak a Nemzeti Energiastratégiára hivatkozik. A kormány előterjesztése alapján az Országgyűlés feladata – az uniós vállalásoknak megfelelően – a karbonsemleges időszak céldátumának meghatározása. A döntés meghozataláig a Mátrai Erőmű menedzsmentje a párizsi egyezményben elfogadott 2030-as időpontot tartja irányadónak ebben a kérdésben. A társaság tavalyi közgyűlése elfogadta azt a stratégiai tervet, amelynek fókuszában a munkahelyek megőrzése mellett a dekarbonizáció áll.

Ha nem születik más direktíva,  a társaság 2030-ig lépcsőzetesen futtatja majd ki lignites blokkjait. A Mátrai Erőmű kieső szénalapú kapacitásait gáz, biomassza, RDF (hulladékhasznosítás) és napenergia felhasználásával biztosítja majd, és a vállalat 2030 után is közel 1000 megawattal járul majd hozzá az ország villamosenergia-felhasználásához.

„Magyarország energiafüggetlenségének megőrzése érdekében a Mátrai Erőmű működésének fenntartása ma nemzetstratégiai érdek. Amennyiben a Mátrai Erőmű nem termelne villamosenergiát, az nemcsak az ellátásbiztonságot veszélyeztetné, hanem tovább növelné az ország importenergia-függőségét, amely összességében aránytalanul nagy terheket róna a lakosságra és az ipari felhasználókra” – szögezték le a válaszban.

Óriási, a jelenlegi 8-9 millió tonna évenkénti felhasználási sebesség mellett több száz évre elegendő lignitkészlet található az erőmű két bányájában. Az Orbán-kormány eddig a bányászat és a szenes erőművek feltámasztásán munkálkodott, ám ez az utóbbi időben háttérbe szorulni látszik. Nem világos, hogy a lignit elfelejtéséről vagy épp ellenkezőleg, karbonsemleges hasznosításáról van-e szó. Utóbbi sem lehetetlen, hiszen ma már technológiák sokasága áll rendelkezésre a széndioxid-kibocsátást nem növelő szénfelhasználásra.

Brüsszeli pénz állhat a házhoz

Felvetődik a kérdés, miért vásárolták meg egyáltalán Mészárosék azt az erőművet egy rakás pénzért, amelytől tízmilliárdos nagyságrendű veszteségtermelés várható, és meglévő egységeit belátható időn belül le kell állítani, illetve sok száz milliárd forint beruházásával korszerűsíteni? A G7 úgy számolt az RWE mérlege, illetve az abban szereplő eszközérték alapján, hogy az 51 százalékos pakettért körülbelül 100 millió eurót fizettek, és a másik, 22 százalékos német tulajdonos kivásárlásával együtt valamivel több mint 40 milliárd forintba kerülhetett az erőművásárlás. Az RWE az 1990-es évek közepén lezavart energetikai privatizáció során 100 millió dollárért, mai árfolyamon bő 30 milliárd forintért  jutott az erőmű részvényeihez, de később ebből – amint egy országgyűlési felszólalás őrzi az emlékét – 26 millió dollárt és kamatait visszafizetett a magyar állam.

 

A megfontolás alapja az volt, hogy majd az EU-tól sok pénz érkezik korszerűsítésre – mondott egyszerű indokot a bevásárlásra Holoda Attila, a második Orbán-kormány energiaügyi helyettes államtitkára, aki most független jelöltként indul Hajdúszoboszló polgármesteri székéért. Ez egyébként egybecseng a piaci hírekkel, ezek szerint környezetbarát erőművel váltják ki a Mátrai Erőművet, és akkor lesz mód arra, hogy a beruházás költségeinek 70 százalékát uniós forrásból fedezzék.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik