Ahogy a különböző változások végbementek a kommunikációban, a televíziózásban, a közlekedésben és az energetikai szektorban, úgy az innovációk nem kerülhetik el a több mint egymilliárd embert érintő dohányipart sem. Ma ugyanis világszerte körülbelül ennyi ember cigarettázik. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) előrejelzései szerint középtávon, 2025-ig a dohányosok száma – a népességnövekedésre tekintettel – nagyjából változatlan marad. Ez pedig azt is jelenti, hogy a dohányosok továbbra is nem csupán magukat, hanem a környezetükben élő nem-dohányosokat is veszélyeztetni fogják. Ugyanis cigarettázáskor nem csak a dohányos saját szervezetét érik a füstben keletkezett káros anyagok, hanem a környezetükben lévőkét is.
Azonban a tudomány és a technológia fejlődésének köszönhetően ma már léteznek olyan technológiák, amelyek csökkenthetik a dohányzás okozta ártalmakat. Ezek a technológiák segíthetnek abban, hogy az a dohányzó, aki a káros hatások ismeretében sem szokik le, nemcsak saját magát, de a közvetlen környezetében élőket is alacsonyabb kockázatnak tegye ki. Azt azonban tudnunk kell, hogy ezen új technológiai vívmányok használata sem lehet soha olyan hatékony a dohányzás ártalmainak kiküszöbölésében, mint az, ha el sem kezdünk dohányozni, vagy ha leszokunk a dohányzásról.
Kevesen tudják, hogy egy szál cigaretta meggyújtását követően több mint hatezer vegyi anyag keletkezik a füstben, amelyek jó része bejut a szervezetünkbe. Köztük 93 olyan, amelyet az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer és Gyógyszerengedélyezési Hivatala (FDA) hivatalosan is veszélyesnek minősített. A füstben találhatóak karcinogén anyagok, de vannak olyanok is, amelyek a szív- és érrendszeri megbetegedésekért felelősek, illetve ártalmasak a légutakra, ezért a füst belélegzése komoly egészségügyi kockázatokkal jár. A nikotinról már köztudomású, hogy függőséget okoz, ugyanakkor az is bebizonyosodott, hogy ami elsősorban felelős a dohányzáshoz köthető betegségek kialakulásáért, az nem a nikotin, hanem az égés, és az ennek során keletkező füst.
Dohányzás esetén igyekezzünk minél hamarabb letenni a cigit. A leszokással egyértelműen és arányosan csökken a megbetegedések valószínűsége. Ezért, ha már dohányzunk, azáltal tudjuk a legtöbbet tenni egészségünkért, ha minél hamarabb felhagyunk e káros szokásunkkal.
A különböző füstmentes technológiák változatos technikai megoldásokat alkalmaznak. Ezeknek a lényege, hogy égés helyett olyan hőmérsékletre hevítik a dohányt, vagy a nikotin tartalmú folyadékot, ami már elég ahhoz, hogy a nikotint is tartalmazó pára felszabaduljon, de van olyan megoldás is, melynél kémiai reakció révén keletkezik nikotinpára. Ezeknél a különféle technológiáknál mivel nincs égés, nincs füst sem, így kevesebb káros és potenciálisan káros anyagot bocsáthatnak ki, mint a cigaretta, és a dohányzó környezetében tartózkodók számára is kevésbé zavaró a használatuk.
Fontos tudni, hogy a füstmentes technológiák is tartalmaznak nikotint, ami függőséget okoz, továbbá a nikotin megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást, valamint fejfájást és szédülést okozhat. Az egyes füstmentes technológiákkal kapcsolatban további kutatásokra van szükség, és bár az eddigi kutatási eredmények optimizmusra adhatnak okot, még kérdéses, hogy használatuk hosszabb távon pontosan milyen egészségügyi hatásokkal jár.
A dohányzás ártalmainak teljes kiküszöbölésének leghatékonyabb módja továbbra is kizárólag az, ha nem szokunk rá a dohányzásra. Dohányzás esetén a dohányzás ártalmainak teljes kiküszöbölését a dohány- és nikotin tartalmú termékek fogyasztásának abbahagyása biztosíthatja.
