Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke az mfor.hu-nak azt mondta,
ma egy nyelvet megtanulni nem olyan nagy dolog.
Szerinte valaki komolyan veszi a nyelvtanulást és rászánja az időt, akkor a nyelvvizsgáig is el tud jutni, így nem jelent számára gondot az egyetemi jelentkezés nyelvvizsgához kötése.
A valóság ettől valamelyest mást mutat, hiszen az elmúlt évek adatai alapján a felsőoktatásba jelentkezők mindössze körülbelül fele rendelkezik nyelvvizsgával. A MKIK elnöke szerint probléma főként a „szerényebb képességű diákok által megcélzott kisebb, korábban jellemzően főiskolaként működő intézményeknél lehet”.
Parragh elismerte, hogy a kötelező nyelvvizsga bevezetése által okozott visszaesés a bejutók számában több vidéki egyetem fennmaradását is veszélyezteti.
A MKIK elnöke a szeptembertől induló technikumi képzést hozta példának: ezek a középiskolák ötévesek lesznek, az utolsó év pedig szakmai képzésről szól majd, ha pedig itt jól teljesítenek a diákok, egy másfajta ágról juthatnak be a felsőoktatásba.
Le kell bontani a felsőoktatás és a szakképzés közötti falat
– mondta Parragh, aki szerint az új, szigorúbb bejutási küszöbnek „nem az a célja, hogy kizárja a gyerekeket a felsőoktatásból, hanem az, hogy sikeresen el tudjanak majd helyezkedni. A siker titka pedig az, hogy tudjanak nyelveket”.
Hozzátette, totális esélyegyenlőség nem létezik, mint ahogy teljes talentum-azonosság sem.
Magyarországon mindenkinek megvan a lehetősége arra, hogy a felsőoktatás bármely intézményében folytassa tanulmányait, legfeljebb meg kell fizetnie. Az igazságosabb lenne, ha a közös adóforintokból fizetnénk mindenki tanulmányait, akár alkalmas rá, akár nem?
– kérdezte az MKIK elnöke, aki elismeri, hogy van, aki előtt a lehetőség egyszerűbb, de a világ már csak ilyen. De ettől szerinte nem csorbul az esélyegyenlőség.
Kiemelt kép: Bielik István / 24.hu
