A Microsoft magyarországi üzleteit átvilágító amerikai vizsgálat két állami szoftverbeszerzési üggyel illusztrálta, hogyan működhetett a korrupció a szoftvercég budapesti leányvállalatánál. A vizsgálat peren kívüli egyezséggel zárult, a cégnek 8,8 millió dollár (2,6 milliárd forint) bírságot kell fizetnie, az amerikai igazságügyi minisztérium azonban így is nyilvánosságra hozta a Microsoft Magyarországgal készült megállapodás teljes szövegét.
Ebből tudható, hogy a hatóságok a 2013-tól 2015-ig terjedő időszakot tekintették át. A jelentésben szerepelnek a beszerzések összegei, sok helyen szó szerint beleírták azt is, hogy a magyar vezetők és alkalmazottak miként manipulálták az ügyleteket, csupán a neveket és az érintett cégeket hagyták ki a jelentésből.
A beszerzések paraméterei alapján Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő azonosította azt a két ügyletet, amelyek a magyarországi korrupció példái lettek az amerikai jelentésben.
Mivel kitrükközték a szerződéseket a közbeszerzések alól, a jelentésből csak elég sok utánajárással lehetett azonosítani a két szervezetet, de egyértelmű a végeredmény: az egyik beszerzés a Belügyminisztérium informatikai cégéé, a másik az Országos Rendőr-főkapitányságé
– állítja Hadházy.
A jelentésben szereplő egyik példaügylet 2013-as:
- a Microsoft előre tudta, hogy melyik állami szerv és mennyi pénzért akar szoftvert venni,
- a magyar leánycég árengedményt engedélyeztetett az amerikai központban, amit aztán nem érvényesítettek a végső árban, így a diszkontnak köszönhetően 34 százalékos árrés keletkezett,
- a magyar viszonteladó cég és az állami intézmény július 30-án írta alá a szerződést, 2,36 millió eurós vételárral.
Ezek alapján egyértelmű, hogy a NISZ Zrt., a belügyhöz tartozó kormányzati informatikai cég beszerzése lehetett az ügylet. A NISZ 5 milliónál nagyobb szerződéseinek listáján látszik, hogy a cég Microsoft-licencek szállítására 2013. július 30-án kötött szerződést 710 milliós forintos áron a Humansoft Kft.-vel.
Az állam kezében lévő részvénytársaság Magyarország egyik vezető informatikai cége 63 milliárdos forgalommal, 1600 alkalmazottal, ők hangolják össze a többi között a több száz milliárdos KÖFOP-os fejlesztési programokat.
A Humansoft Kft. 2015 és 2016 között volt a Microsoft egyik legnagyobb magyarországi viszonteladó partnere. A Humansoft vezette annak a három konzorciumnak az egyikét is, amelyek egy 20 milliárd forintos keretösszegű állami közbeszerzés nyerteseként minisztériumoknak és a költségvetési szerveknek szállíthatták volna a szoftverlicenceket. Ezt azonban már nem tudták megtenni, mert az anyacég három évvel ezelőtt lezavart belsővizsgálata során megszakították a céggel – és többi magyar viszonteladó partnerrel – a kapcsolatot. A Humansoft akkoriban a Közgép-utód Duna Aszfaltot jegyző Szíjj László érdekeltségi körébe tartozott, majd a 4iG-n keresztül a Mészáros Lőrinc vonalhoz került, sőt az év elején be is olvadt az új informatikai favoritcégbe, amelyben az utóbbi hónapokban Jászai Gellért kapott főszerepet.
Hadházy szerint közvetett információk alapján azonosítható az ORFK szerződése is. A direkt azonosítás azért nem lehetséges, mert a rendőrség honlapjáról pont a szóban forgó időszak szerződései hiányoznak, jóllehet a közzététel éppen a korrupció elleni harc miatt lenne kötelező.
A napi.hu korábbi cikke viszont már összefüggésbe hozta a rendőrségi beszerzést a Microsoft-botránnyal, és az ott leírt szerződésadatok megegyeznek az amerikai vizsgálat adataival. A Microsoft Magyarország 2014 elején kezdte egyeztetni a tízezer szoftverlicencről szóló üzletet az állami intézménnyel. A fenti ügyben is érintett alkalmazott már januárban tudta, hogy az intézménynek 3,76 millió eurója van a beszerzésre, amit szeptember 1-jén hirdettek meg, a szerződést október 30-án írták alá. A rendőrségi ügyletet is a Humansoft Kft. közreműködésével ütötték nyélbe.
A magyar Microsoft azzal az érveléssel eszközölt ki az amerikai központban különböző mértékű árengedményeket, hogy azok nélkül nem tudják megkötni a megállapodásokat, de aztán az állami cégek egyik esetben sem kapták meg az engedményt. Az üzleteken így keletkezett plusz nyereségeket a kivételezett helyzetbe hozott közreműködő cégek nyelték le.
Kiemelt kép: FrankHoermann / Sven Simon / dpa Picture-Alliance / AFP