Belföld

Nem számít gazdasági fellendülésre a Kopint-Datorg

3,6 százalékos GDP-arányos bővülésre, 8,2 százalékos folyó fizetési mérleg hiányra, valamint 3,5 százalékos inflációra számít idén a Kopint-Datorg.

A GDP 3,6 százalékos bővülésére számít az idén a Kopint-Datorg – jelentették be a kutatóintézet munkatársai, a 2005-ös év gazdasági kilátásait taglaló első Kunjunktúrajelentésükben. Szerintük a magyar gazdaságban a tavalyi év felemás örökséget hagyott 2005-re. A gazdasági növekedés 4 százalékos üteme jelentős gyorsulás az előző évi 3 százalékhoz képest, azonban a növekedési potenciál az év során ennek ellenére csökkent. Ennek egyik oka, hogy az utolsó negyedévben mindössze 0,3 százalékkal bővültek a beruházások.


Magyarország


Kedvező tendenciának tartják azonban a kutatók, hogy folytatódott a 2003 második felében elkezdődött szerkezetváltás, így a GDP-növekedés húzóerejét 2004-ben a beruházások és az export adhatták, miközben a fogyasztás növekedési üteme is csökkent. Ezt a Kopint-Datorg munkatársai úgy értékelték, hogy megteremtődtek a fenntartható növekedés feltételei. Ennek fényében a kedvezőtlen világgazdasági tendenciák ellenére 3,6 százalékos növekedést valószínűsítenek 2005-re.


A folyó fizetési mérleg hiánya tavaly 700 millió euróval emelkedett, és a GDP arányában is nőtt. Az idei hiányt a tavalyihoz hasonló, 7 milliárd eurós szintre prognosztizálják a kutatók, ami GDP-arányosan 8,2 százalékos deficitet jelent a tavalyi 8,8 százalékról 8,2 százalékos hiány után. 


Az államháztartás tavalyi, 5,4 százalékos (önkormányzatok nélküli) GDP-arányos deficitje jócskán meghaladta a Pénzügyminisztérium évközi előrejelzését, amely hosszú ideig 4,6 százalékos hiányt tűzött ki célul. Az idei államháztartási hiány a hivatalos 4,7 százalékos céllal szemben 5 százalék körül lehet, ám ehhez is szigorú költségvetési politikára lesz szükség, mivel az alacsony infláció és a lassuló növekedés miatt a tervezettnél alacsonyabb lesz a nominális GDP.


Kedvező tavalyi fejlemény az infláció meredek csökkenése. Miután 2004 közepére a gazdaság nagyjából ledolgozta a januári áfa-kulcsokban bekövetkezett emelés hatását, tavaly ősztől gyorsan csökken az infláció. A tavalyi 6,8 százalékos éves átlagos fogyasztói árindex után az idén éves átlagban 3,5 százalék várható, de ideális esetben nem zárható ki ennél alacsonyabb áremelkedési ütem sem.







Lemaradóban?
Az Európai Unióban tavaly valamelyest romlott Magyarország relatív pozíciója. A 8 új kelet-közép-európai EU-tag közül Csehország mellett Magyarország produkálta a leglassúbb növekedést, miközben az ikerdeficit, azaz a folyó fizetési mérleg és az államháztartás együttes hiánya nálunk volt a legnagyobb.

Európa


A jelentés szerint a 2004-ben csatlakozott új EU-tagországok egyértelmű sikerrel zárták uniós tagságuk első évét. A régió egészében a gazdasági növekedés közel 5 százalékos volt, ráadásul valamennyi országban legalább 4 százalékot ért el. A növekedés igen kedvező szerkezetben, többnyire 15 százalékot meghaladó exportvolumen-bővülés és rendkívül élénk beruházási aktivitás mellett ment végbe.


Az államháztartási hiányok konvergencia-programokban vállalt csökkentését az euró-aspiránsok szinte kivétel nélkül teljesítették. 2004 második felétől javult a munkaerőpiaci helyzet, miközben csökkentek az inflációs feszültségek, és idén a fogyasztói árak 2,5-3,5 százalék közötti növekedése valószínű. Kimagasló a növekedés a délkelet-európai országokban is, amely azonban egyelőre a külkereskedelmi deficitek érzékelhető emelkedésével párosul.

A világ


A Kopint-Datorg szerint tavaly az év egészében kiemelkedő növekedést mutatott a világgazdaság, bár a fellendülés viszonylag hamar veszített lendületéből. Ennek oka a globális feszültségek meglétére és jelentős kockázatokra utal. A globális konjunktúra főleg az Egyesült Államoktól és Kínától kapott ösztönzést, míg Japán és Nyugat-Európa – azon belül is elsősorban az euró-zóna – növekedése nem meggyőző.


Az évközi lassulás ellenére a világtermelés 4-5 százalékos ütemben, a nemzetközi kereskedelem csaknem 10 százalékkal bővült, megfordult a működőtőke-exportnak az előző néhány évben tapasztalt csökkenő irányzata. Az OECD-országok együttes GDP-je 3-3,5 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A leggyorsabb növekedést az OECD főbb térségei és országai közül az Egyesült Államok mutatta fel (4,4 százalék). Az Európai Unió régi tagállamainak GDP-bővülése (2,2 százalék) csak az előző néhány évi teljesítményéhez képest változott pozitív irányban. Az új tagállamok csekély súlyuknál fogva kevéssé javíthatták az Unió összteljesítményét.


A kutatók 2005-ben éves átlagban az OECD valamennyi főbb régiójában alacsonyabb GDP-bővülést várnak, mint amilyent tavaly regisztráltak. De míg az USA-ban ennek ellenére többé-kevésbé dinamikus maradhat a növekedés (3,7 százalék), az EU-ban csak szerény 2 százalékot, ezen belül az EU15-ben mindössze 1,8 százalékot (az euró-zónában 1,6-ot) várnak. A német GDP a 2004. évi 1,6 százalék után mai becslések szerint 0,8 százalékkal nőhet. Az olajpiacon a közeli hónapokban is fennmaradhatnak a rendkívül magas árak. A múlt évben megkezdődött amerikai kamatemeléseket továbbiak követhetik, s ez megakadályozhatja a dollár további számottevő leértékelődését. A fejlődő világban (elsősorban a világgazdaság egyik húzógazdaságává vált Kínában) a 2004-nél mérsékeltebb ütemben folytatódik a gyors növekedés.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik