Az uniós pénzügyminiszterek elfogadták, hogy szükség van a szeszes italokat terhelő minimális jövedéki adóráta emelésére, amelyet 1992-es elfogadása óta mindmáig az eredeti szinten tartanak. Azonban nem értenek egyet abban, hogy valamennyi alkoholos italra minimális jövedéki adószintet állapítsanak meg. 12 ország ugyanis – köztük Magyarország – kategorikusan ellenezte, hogy a bort bármilyen minimális közösségi adóval terheljék.
|
Az unió pénzügyi vezetői éles vita után végül megállapodtak az uniós állampolgárok és cégek más tagországok bankjaiban tartott betétjeire fizetett kamatok megadóztatásáról, illetve hogy az erre vonatkozó adatokat az államok kicserélik egymással, és megadóztatják azokat a betéteket, amelyek tulajdonosainak hazájukban adózniuk kellene a megtakarítások után.
|
A banánköztársaságok még belassíthatnak
Ezzel úgy tűnik, hogy az EU-n belül nyugvópontra jutott az ügy. Más okból azonban van még miért izgulni. A megtakarítási adó ugyanis csak abban az esetben lép életbe július 1-én, ha az EU összes tagállamában, öt nem EU-tag európai országban (Svájcban, Monacóban, Andorrában, San Marinóban és Liechtensteinben), valamint tíz úgynevezett társult területen egy és ugyanazokat a szabályokat alkalmazzák. (Nagy-Britannia karibi társult területeiről, zömében egykor gyarmatként, jelenleg adóparadicsomként funkcionáló szigetről van szó: Anquilla, Kajmán-szigetek, Montserrat, Turks és Caicos, Brit Virgin-szigetek.)
Az uniós tagállamok közül már csak Luxemburg, Litvánia és Gibraltár (szintén Nagy-Britannia része) adós a jogszabály nemzeti gyakorlatba való átültetésével, de nincs ok feltételezni, hogy nem készülnek el határidőre a feladattal. A pénzügyminiszterek azonban nem tartanak attól, hogy az EU emiatt kifut az időből. A jogszabály szinkronban történő bevezetése azért fontos, mert így elkerülhető, hogy a betétesek máshová, például Svájcba vigyék a pénzüket az EU-ból.