Széky János: Az amatörizmus diadala
Természetesen sok mindent megmagyaráz a közvetlen anyagi-üzleti érdekeltség, de nem mindent, északmacedón gruevszkista, moldovai Plahotniuc-oldali vagy mianmari kormányzati-katonai viszonylatban nem lehetnek túl nagy bulik. Azt sem hiszem, hogy orosz vagy kínai tartótisztek grasszálnak a magyar hivatalokban, mint Kádár idején a KGB-rezidensek. Hogy a magyar kormány nem fejt ki ellenállást az orosz vagy kínai szándékokkal szemben, viszont igyekszik harmonikusan együttműködni velük, és – ettől függetlenül – ahány országban csak lehet, a bűnözők és gazemberek oldalára áll, leginkább és elégségesen az amatörizmus magyarázza. Azért pedig, hogy ez harminc év alatt ennyire uralkodóvá lett, nemcsak Orbán és hívei a felelősek, hanem talán az is, hogy a művelt – most éppen ellenzéki – politizáló közönség szellemi energiáit régóta nem köti le más mint az Orbán-ellenes indulat. Mint akit megbűvölt az kígyó tekintete. Nem pedig az, hogy milyen lenne a jó kormányzás.
Sz. Bíró Zoltán: „Nincs más lehetőség, csak a hanyatlás” – Fordulat az orosz közvéleményben
Már jó ideje érzékelni lehet, hogy Oroszországban nemcsak a Putyin iránti bizalom csökken, de az általa kialakított rendszer elfogadottsága is. Mind Putyint, mind rendszerét egyre több és egyre élesebb kritika éri. Az elnök bizalmi indexének 2017 őszén kezdődő csökkenése pontosan mutatta ezt. Két közvélemény-kutató intézet is rendszeresen mérte és méri ma is az orosz politikusok iránt megmutatkozó bizalom szintjét. Éveken át mind a Kremlhez közel álló VCIOM, mind a független – és épp ezért a hatalom által idegen ügynökké nyilvánított – Levada Központ nyitott kérdés formájában próbálta megtudni a politikusok bizalmi indexének alakulását.
Ez azt jelentette, hogy a megkérdezetteknek nem egy listából kellett kiválasztaniuk a leginkább bizalmukat élvező politikusokat és közéleti embereket, hanem nekik kellett megnevezniük öt-hat személyt. Figyelmet érdemlő módon a két közvélemény-kutató intézet mérési eredményei a közelmúltig csaknem teljesen egybecsengtek. A Levada Központ 2017 őszén még 59 százalékos bizalmi indexet mért Putyinnak. Bő félévvel később ez a mutató már csak 48 százalékos volt, 2018 őszére pedig 39 százalékra esett vissza. Hasonló eredményeket mért a VCIOM is. Az idén, május végén általa mért putyini bizalmi index már a 32 százalékot sem érte el.
Ez komoly fejfájást okozhatott a Kremlben, ahol, úgy rémlik, arra a következtetésre jutottak, hogy ideje rászólni a házi közvélemény-kutatóikra. Értettek is a szóból, és megváltoztatták addigi módszerüket, zárt kérdésfeltevésűvé alakítva. A listájukra felvettek öt politikust, köztük Putyint, és gyorsan megkérdezték a lakosságot, hogy a felsoroltak közül ki iránt vannak a legnagyobb bizalommal.
A bizalmiindex-kutatásokkal párhuzamosan ugyanis másfajta mérések is segítenek az oroszországi közhangulat követésében. Szergej Belanovszkij kutatási igazgató csapata – a Stratégiai Kutatások Központjában – már hosszú évek óta végez fókuszcsoportos méréseket. Ő volt az, aki Mihail Dmitrijevvel együtt 2011 tavaszán megjósolta a hatalompárt, az Egységes Oroszország év végi választási kudarcát. Kettejük – fókuszcsoportos méréseken alapuló – elemzése arra figyelmeztette a Kremlt, hogy semmi esély a 2003-as és 2007-es alkotmányozó többség megismétlésére.
Ibolya Tamás: Jólét, bevándorlás, klíma… és baloldali fordulat – Parlamenti választások Dániában
A 2019. június 5-i dán parlamenti választásokon a Mette Frederiksen szociáldemokrata pártelnök vezette baloldali blokk kapott egyértelmű kormányzati felhatalmazást. Pártja és a kiváló eredményt elérő kisebb balpártok (Szociálliberális Párt, Szocialista Néppárt, Vörös-Zöld Szövetség) a szavazatok 49,1%-át szerezték meg, a 175 parlamenti mandátumból 91-et. Noha az eddigi jobbközép kormánykoalíciót vezető Venstre – Dánia Liberális Pártja még javított is 2015-ös eredményén, Dánia „polgári projektjét” (a liberális konzervatívoktól a nemzeti populistákig terjedő jobboldalt) maga alá temette a bevándorlás- és iszlámellenes Dán Néppárt (Dansk Folkeparti) történelmi összeomlása (21,1%-ról 8,7%). A választások másik nagy vesztese a felső adókulcsok csökkentését és neoliberális gazdaságpolitikát zászlajára tűző Liberális Szövetség (Liberal Alliance), melynek külügyminiszter-pártelnöke Dánia „közép-európai nyitása” (értsd: szuverenitáspárti és bevándorlás-ellenes szövetségkeresése) jegyében tavaly Budapesten is járt.
A kampány tematikáját elsősorban a szociálpolitika, a klímapolitika, a migrációs politika és egy – a barátságos dán politikai diskurzusban teljesen testidegen – szélsőjobboldali provokátor groteszk magánszámai uralták. Első látásra is szembetűnő, hogy Dániát mintha elkerülték volna a néppártokat büntető európai trendek: a négy történelmi hatalompártot (szociáldemokraták, liberálisok, szociálliberálisok, konzervatívok) a választók újabb 24 mandátummal jutalmazták. Mégis újszerű helyzet állt elő, melynek jobb megértéséhez a Dán Néppárthoz és a Dániában is jócskán túlzásba vitt migránsozáshoz kell visszatérnünk.
Kovács Zoltán: Hol hazugság van
Orbán Viktor évértékelőjében, amikor már látható volt, hogy a hatvanezres férőhelyszám már nem tartható, a félre a számokkal! jegyében azt mondta, 2022-re minden gyerek számára lesz bölcsődei férőhely Magyarországon.
Az ilyen halandzsa azért kiválóan hatásos, mert nem lehet vele kezdeni semmit. (Széles Gábor kormányközeli nagyvállalkozó is megígérte, hogy úgynevezett cellákba fogja a villámlás energiáját, időpontot egyelőre nem jelzett.) A Bölcsődei Dolgozók Szakszervezete is kétkedve fogadta az ígéretet, hiszen ahogy szóvivőjük hétfőn reggel a Klubrádióban nyilatkozta, ehhez az elkövetkező két évben huszonegyezer férőhelyet kellene átadni, vagyis a mostani férőhelyszám csaknem felét, de ki számol ennek utána? Ráadásul a Központi Statisztikai Hivatal nem gyűjti a bölcsődei férőhelyek számát, legföljebb a bölcsődébe beíratott gyermekek száma ismert. És a számokon túl, azért kihívás még bőven akad – írja Bucsky Péter, a G7.hu-n: a települések 80 százalékában nincs is bölcsőde, ami a jelenlegi munkaerőhiányos időkben különösen hátrányosan hat: az Eurostat felmérése szerint
Szponzorált tartalom
A cikk az Élet és Irodalom támogatásával készült.
