A kormány kezdeményezi a parlamentben a közigazgatási bírósági rendszer bevezetésének határidő nélküli elhalasztását – jelentette be Gulyás Gergely, a Miniszterelnökség vezetője csütörtöki sajtótájékoztatóján. A miniszter ezt azzal indokolta, hogy javaslatuk európai és nemzeti viták kereszttüzében áll, és amíg ezek nem zárulnak le, nem vezetik be az új rendszert, ezzel is jelezve, hogy a kormánynak fontos a bírói függetlenség.
A Velencei Bizottság, az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testülete korábban azt mondta ki, nélkülözik a hatékony fékeket és ellensúlyokat a közigazgatási bíróságokról szóló magyar törvények, és rendkívül kiterjedt hatáskörei lennének Trócsányi László igazságügy-miniszternek a bírák kinevezésében.
A kormány halasztó döntését nehéz lenne másképp értelmezi, mint hogy nem akar kiéleződő vitát az EP-választás után az unióval és a magyarországi jogállamiságot vizsgáló Európai Néppárttal, ahol a Fidesz tagságát felfüggesztették.
Azt is hangsúlyozta, hogy jogállami kérdésekben az Európai Parlament nem vehető komolyan, a bizottsági bírálatokat azonban komolyan veszi a kormány.
A közigazgatási bíróságok a tervek szerint 2020. január 1-jén jöttek volna létre. A Közigazgatási Felsőbíróság élére sokáig Patyi Andrást, a Nemzeti Választási Bizottság volt elnökét tartották esélyesnek, de felvetődött Varga Zs. András alkotmánybíró neve is.
Az új bírósági rendszerről és az azzal kapcsolatos kritikákról itt írtunk:
Kiemelt kép: Máthé Zoltán / 24.hu
