Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) stratégiájában kiemelt helyet foglal el az európai uniós támogatások felhasználásának rendszeres vizsgálata. Az ISPA-támogatások egyik célja a magyarországi közlekedési infrastruktúra fejlesztése, ezzel is segítve az uniós normákhoz való felzárkózást.
Az ISPA-program 2000 óta évi 88 millió euró támogatási keretet jelentett hazánk számára, az összeg egyik felét közlekedésfejlesztési, másik felét környezetvédelmi célokra fordítják. Magyarország a közlekedési infrastruktúra fejlesztése területén 11 közlekedésfejlesztési – közúti és vasúti – projektet fogadtatott el az Európai Bizottsággal, amelyek tervezett összértéke 634,3 millió euró.
A projektek végrehajtásának másfél-két éves késedelme miatt a támogatások tényleges felhasználása csúszott az ütemtervekhez képest. 2004. december 31-ig a tervezett támogatásoknak csak egynegyedét fizették ki. A tervezési és előkészítési eljárások, valamint az intézményi együttműködés lassú kialakítása hátráltatta a gördülékeny lebonyolítást.
Azzal, hogy az ISPA 2000-ben indította el a programot, az EU Bizottság meglehetősen kevés időt adott a felkészülésre a tagjelölt országok számára. Így Magyarország – a többi ISPA-országhoz hasonlóan – a pályázatok kidolgozásával és beadásával párhuzamosan hozta létre a kifizetéshez szükséges szabályozási és intézményi rendszert.
A lebonyolítással összefüggő uniós és hazai szabályozás változásai is késleltették a beruházások megvalósítását. A pályázók gyakran nem tartották az előírt ütemtervet, és nem végezték el időben a környezeti hatástanulmányokat. Ez veszélyezteti a pénzügyi megállapodásokban vállalt végső teljesítési határidőket. Ezenkívül a projektek költségtervezésénél nem számoltak a másfél-két éves csúszásból adódó késedelmekkel és átütemezésekkel, valamint az építőipari áremelkedésekkel sem.
A lebonyolítás kitolódásából fakadó költségtúllépések rontották a beruházások gazdaságosságát, csökkentették az egyes projektek uniós támogatási arányát, és a hazai költségvetést is terhelik – az EU ugyanis nem ad több támogatást a pénzügyi megállapodásokban aláírt összegeknél. A folyamatok nyomon követését akadályozta, hogy az előírások ellenére nem fejezték be a nyilvántartási feladatokat is ellátó Egységes Monitoring Információs Rendszer (EMIR) beüzemelését.
„Kérjék számon az ígéreteinket!” Megtettük
Magyar Péter számonkérést kért, mi pedig összeszedtük azokat az azonnali ígéreteket, amelyek még nem vagy az eredetitől eltérő formában teljesültek.
