Belföld

Mérsékelten lelkesek az EU leendő tagjai

Míg a kommunista időkben május 1. az államilag szervezett ünneplés, a parádék és a vöröszászló-lengetés ideje volt a kelet-közép-európai országokban, addig 2004-ben valami egészen más, az EU-csatlakozás napja lesz. Spontán örömünnep azonban aligha várható a hamarosan felvételt nyerő országokban – olvasható a Magyar Hírlapban az International Herald Tribune szerzőjének megállapítása a térségben tett, két és fél hetes körutazásának tapasztalatai alapján.

Lengyelországban, Csehországban és Magyarországon – a három nagy csatlakozó államban – az emberek többsége egyfajta rezignált, passzív beletörődéssel várja, hogy hamarosan az Európai Unió polgárává minősüljön. Mindhárom országban sokan vannak, akik úgy tekintenek a csatlakozásra, mint egy látogatásra a fogorvosnál: ha a kezdeti fájdalmak és nehézségek elmúlnak, javulásra lehet számítani.


Az International Herald Tribune idézi a GfK Hungária közvélemény-kutató cég felmérését, amely szerint a csatlakozás után a magyarok 87 százaléka számít az árak emelkedésére, 58 százalékuk szerint tovább nő a bürokrácia, negyven százalékuk szerint csökkenni fog a munkanélküliség, és 34 százalékuk fél attól, hogy elveszítheti nemzeti identitását. Mindemellett a megkérdezettek 85 százaléka érzi úgy, hogy május 1. után több lehetősége nyílik az utazásra és a tanulásra, 62 százalékuk szerint bővülni fog az árukínálat, és 61 százalékuk gondolja úgy, hogy az EU-tagság elősegíti a szabadság és a politikai stabilitás megőrzését.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik