Mint arról beszámoltunk, szerdán, a történelem írásbeli érettségi vizsga megkezdését követően az Oktatási Hivatalhoz (OH) bejelentés érkezett arról, hogy egy közösségi oldal zárt csoportjában a középszintű történelemérettségi feladatsor esszétémáit a vizsga kezdete előtt közzétehették. Lapunknak is több diák jelezte, már a vizsga előtti nap eljutott hozzájuk chatüzenetben, hogy milyen témák lesznek, és volt, akinek arra hivatkozott az üzenet küldője, hogy a forrás biztos, részt vesz a feladatsorok összeállításában.
Fennáll tehát a lehetősége, hogy a vizsga előestéjén többekhez eljuthatott, hogy a középkori uradalmakról, a szovjet propagandáról, Szent István uralkodásáról és a trianoni béke hatásairól kapnak esszéfeladatot az érettségi második részében, ami így is lett.
Az Oktatási Hivatal ismeretlen tettes ellen büntetőfeljelentést tett, a rendőrség pedig csütörtökön a 24.hu megkeresésére arról tájékoztatott, hogy
az ügyben a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda minősített adattal visszaélés gyanúja miatt folytat nyomozást ismeretlen tettes ellen.
Bővebb tájékoztatást a nyomozás érdekeire tekintettel a rendőrség nem adott.
Kik tudhattak róla?
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium (mai nevén Emberi Erőforrások Minisztériuma) az írásbeli érettségi feladatlapokkal és javítási-értékelési útmutatókkal kapcsolatban a minősített adatkezelés eljárási rendjének kiadásáról szóló, ma is hatályos utasítása szerint az írásbeli vizsgák feladatlapjait és javítási-értékelési útmutatóit a tételkészítő bizottságok készítik el, amelyeket vizsgatárgyanként kell megszervezni.
A tételkészítő bizottság elnökét az oktatásért, illetve a szakképesítésért felelős miniszter, a tételkészítő bizottság tagjait az Oktatási Hivatal, illetve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal vezetője kéri fel és határozza meg a feladataikat.
A vizsgaanyagok számítógépről való törlésekor úgy kell eljárni, hogy az eredeti adattartalom ne legyen visszaállítható. Amennyiben a program automatikusan biztonsági másolatot is készít, azt is olyan módon kell törölni, hogy az adattartalom ne legyen visszaállítható. Emellett szigorúan tilos vizsgaanyagot tartalmazó e-mailt elküldeni.
Az egyes vizsgaidőszakokban az egyes tárgyak vizsgáihoz több feladatlapnak kell rendelkezésre állnia. Az OH vezetője az Emberi Erőforrások Minisztériuma vezető beosztású képviselőjének jelenlétében sorsolás útján választja ki, hogy a rendelkezésre álló feladatlapok közül melyeket használják fel az adott vizsgaidőszakban.
A feladatlap ezután – az idegen nyelvű érettségik miatt – fordítókhoz és adaptálóhoz került, onnan pedig a nyomdába viszik, ahol szintén mindenkinek alá kell írnia a titoktartási nyilatkozatot, sőt, táskát és mobilt sem vihetnek magukkal és folyamatosan kamerákkal figyelik őket. A feladatlap eredetijét páncélszekrényben, a másolatokat biztonsági őrrel védett szobában kell tárolni.
Börtönbe mehet az elkövető
A Facebookon terjedő üzenetben az áll, hogy a történelemérettségi összeállításában részt vevő egyik pedagógus szivárogtatott. Amennyiben ez beigazolódik, az illető súlyos büntetésre számíthat.
A büntető törvénykönyv szerint minősített adattal visszaélést követ el, aki minősített adatot
- jogosulatlanul megszerez vagy felhasznál;
- jogosulatlan személy részére hozzáférhetővé, vagy jogosult személy részére hozzáférhetetlenné tesz.
A bűncselekmény négy kategóriába sorolható: elkövethetik korlátozott terjesztésű, bizalmas, titkos és szigorúan titkos minősítésű adatra is. Az írásbeli érettségi a legenyhébb, korlátozott terjesztésű minősítési szint alá esik.
Tran Dániel, a Tran és Nemes Ügyvédi Iroda irodavezető ügyvédje kérdésünkre arról beszélt, mind a szivárogtató tanárt, mind az esszétémákat a Facebookon közzétevő személyt felelősségre vonhatják.
Amennyiben igaz a történet, jogi szempontból nem mondható, hogy a pedagógus gondatlanul cselekedett. Az információknak jogosan lehetett birtokában a tételkészítő bizottság tagjaként, annak szándékos továbbításával bűncselekményt követett el, amiért egy évig terjedő börtönbüntetést is kaphat. Az esszétémákat a közösségi médiában terjesztő ismeretlen tettes szintén minőségi adattal élt vissza, mert jogosulatlan személy részére tette hozzáférhetővé a vizsga egy részét, és maga sem volt jogosult annak megismerésére. Őt elzárással sújthatják
– magyarázta.
Mint fogalmazott, a titoktartási szerződés megszegésével jellemzően az abban meghatározott pénzbüntetést kell megfizetni, ez az eset állhat fenn a pedagógusnál is. Valószínűleg fegyelmi eljárást is indítanának ellene, mert tettének országos jelentőségű következményei vannak, és hamar meg is válhatnak tőle.
Arra a kérdésre, milyen jogi lehetőségei vannak azoknak a diákoknak, akik adott esetben újraírnák az érettségit, mert hozzájuk nem jutottak el a szivárogtatott esszétémák és esetlegesen hátrányba kerülnek a felvételi eljárás során, Tran Dániel úgy felelt,
az érettségi vizsgabizottság döntése ellen fellebbezést lehet benyújtani, a fellebbezés sikertelensége esetén pedig a hatósági döntéssel szemben közigazgatási per indítható.
Az OH egyébként már szerdán este bejelentette, hogy nem íratják újra az történelem írásbeli érettségit. Megkeresésünkre a Pedagógusok Szakszervezete azt közölte, az adott körülmények között az Oktatási Hivatal jó döntést hozott, a diákokat nem szabad büntetni a kiszivárgott feladat miatt.
Kiemelt kép: Koszticsák Szilárd / MTI
