Chirac köztársasági elnök utasította a miniszterelnököt, állítson fel független közigazgatási vizsgálóbizottságot. A bírói kar felháborodottan reagált az elnöki közbelépésre. A hatalmi ágak szétválasztásának rendszerében sem a parlamentnek sem a kormánynak nincs felhatalmazása beavatkozni a joghatóságok tevékenységébe. A bírói eljárás végső szakaszában a nanterre-i igazságszolgáltatási testület nyomásgyakorlás célpontja volt.
A független jogszolgáltatást érintő politikai földindulást indított el Franciaországban a nanterre-i bíróság hétvégi ítélete, amellyel Alain Juppé volt kormányfőt sújtotta.
Jacques Chirac köztársasági elnök, aki az alkotmány értelmében „személyében biztosítja a bírói függetlenséget”, az első számú szárnysegédjét sújtó ítélet után két nappal, vasárnap utasította a miniszterelnököt, állítson fel független közigazgatási vizsgálóbizottságot. A hatalmi ágak szétválasztásának rendszerében azonban sem a parlamentnek sem a kormánynak nincs felhatalmazása beavatkozni a joghatóságok tevékenységébe.
A francia politikai küzdőtér jobboldalának sakktábláját felborító, sokkoló hatású ítéletet követően Chirac az alkotmány 64. cikke alapján kezdeményezte, hogy a Matignon (a miniszterelnöki hivatal) bízza meg a vizsgálattal az államtanács alelnökét, a semmítőszék illetve számvevőszék első elnökét, akik egyedül illetékesek az eljárás lefolytatására.
A páratlan elnöki közbelépésre a politikai közélet tisztaságát biztosító, 1995-ben megalkotott törvényre épülő, jogilag támadhatatlan ítéletet meghozó nanterre-i bírónő nyilatkozata szolgáltatott alkalmat.
