Dinamikusan bővülnek az ukrán-magyar gazdasági kapcsolatok – ez szokványosan hangzik, de a statisztikák alighanem híven tükrözik a valós folyamatokat. Egyre növekszik ugyanis a két ország közötti kereskedelem, és egyre nagyobb tőkebefektetésre készülnek ukrán invesztorok
Magyarországon, illetve magyar vállalakozók keleti szomszédunknál.
Minderről Jurij Muska, Ukrajna új magyarországi nagykövete is örömmel számolt be a kinevezése óta megtartott első budapesti sajtótájékoztatóján, szerdán. A nagykövet többek között elmondta, hogy a két ország közötti kereskedelem értéke immár 1,3 milliárd dollár (2003-as adatok szerint), ami gyakorlatilag megduplázta a 2002-es forgalmat. (Akkor 770 millió dollár volt a kétoldalú kereskedelem volumene.) Az ukrán-magyar kereskedelmi forgalom igen jó szerkezetű, egyetlen ágazat forgalma sem nagyobb 100-150 millió dollárnál, így semmiféle hirtelen változás nem okozhat nagyobb visszaesést a kétoldalú gazdasági kapcsolatokban.
A kereskedelmi forgalom
Az ukrán export növekedése 2003-ban elsősorban a hagyományos árucikkek szállításának volt köszönhető. Az energiahordozók exportja 40 millió dollárral emelkedett, a vas- és fémtermékek kivitele 25, a faáruk 15, a vegyipar termékei 30, míg az élelmiszeripar exportja 20 millió dollárral nőtt. A műszerek és egyéb készülékek kivitele 100 millió dollárral bővült, a gépeké és berendezéseké pedig 62 millióval. Még a textiláruk esetében is növekvő forgalmat regisztráltak, 30 millió dollárral emelkedett a kivitel. Az ukrán import is nőtt: a magyarok több élőállatot, húst és tejterméket szállítottak a szomszédos országba (7 millió dollárral többet), a gabonaexportunk ugyanennyivel bővült, a gyógyszerek és gyógyászati termékek 8 millióval nagyobb forgalmat indukáltak. A magyar vegyipar 15 millió dollárral többet szállított Ukrajnának, míg a gépek és berendezések exportja – részünkről – 30 millióval emelkedett. A textiláruk esetében 10 millió dolláros volt a magyar kivitel növekedése.
A növekvő kereskedelmi forgalom hátterében részben az ukrán gazdaság rendkívül dinamikus bővülése áll. A tavalyi GDP-növekedés 8,5 százalékos volt keleti szomszédunknál, és ez immár harmadik éve tartó, 7-8 százalékos emelkedést jelent. Ukrajna valutatartalékai is dinamikusan nőttek. Néhány éve mindössze félmilliárd dollár rejtőzött a kijevi államkincstár trezorjaiban, most viszont a tartalékok összege eléri a 7,5 milliárd dollárt. Az ukrán GDP-növekedés mögött viszont érdekes ágazati számok rejtőznek. Az ipar 18 százalékkal bővült tavaly, miközben a gabonatermés például a felére esett, a teljes mezőgazdaság pedig mintegy ötödével esett vissza.
Jurij Muska kiemelte a magyar-ukrán tőkeexport jelentőségét is. Jelenleg magyar vállalkozók, a Transelektro irányításával az ukrán főváros, Kijev egyik legnagyobb ingatlanfejlesztését hajtják végre, egy modern bevásárlóközpontot építenek a város szívében. A korábbi nagyobb magyar befektetések közül a diplomata kiemelte a Richter Gedeon gyógyszergyár Kijev melletti új üzemét, amely 30 millió dolláros invesztíció nyomán jött létre.
A nagykövet hangsúlyozta, ukrán részről is megvan a hajlandóság magyarországi befektetésekre. Muska bízik abban, hogy a Dunaferr privatizációján nyertes Donbass ukrán kohászati vállalatcsoport sikeresen lezárja a már befejezésükhöz közeledő magyarországi tárgyalásait, és ennek nyomán a Donbass megvásárolhatja a legnagyobb magyar vasművet Dunaújvárosban.
Flextronics, Philips – keletre tartanak
Ám a tőke nemcsak ily módon, vagyis magyar és ukrán vállalakozók révén áramlik a két ország között. Muska elmondta, hogy olyan nemzetközi nagyvállalatok, mint a Philips és a Flextronics folyamatosan terjeszkednek kelet felé, így Magyarországról Kárpátaljára, illetve az ahhoz közeli, nyugat-ukrán megyékbe telepítik egyes gyártóbázisaikat. Ukrajna örömmel fogadja az ilyen invesztíciókat is – hangsúlyozta a nagykövet.
Ukrajna a külföldi beruházásokat megpróbálja elősegíteni, ezért igyekszik fejleszteni az infrastruktúrát is. Így például a fővárost, Kijevet és a fekete-tengeri kikötőt, Odesszát összekötő 600 kilométeres autópályából már csak 100 kilométernyi hiányzik. Az európai közlekedésfejlesztési szempontból kiemelt, úgynevezett V. korridor nyomvonalán is folynak építkezések, Zsitomir, illetve Kijev környékén. Ezeket a munkákat részben egy macedón cég végzi. Az V. korridor Trieszt (Adriai-tenger)-Budapest-Kijev nyomvonalon halad, és később talán Moszkváig is meghosszabbítják.
Autópálya-építés – rossz magyar példa a koncesszióra
Az autópálya-építésben Ukrajna több példát is figyelemmel követ – mondta el Jurij Muska. Így például nem tartják jónak a koncessziós megoldást, amely Magyarországon igen negatív eredményeket hozott. Jóllehet ilyen megoldás Ukrajnában is létezik, Lembergtől (más néven Lviv, illetve Lvov) például 100 kilométernyi pálya épült Lengyelország felé ilyen konstrukcióban, és egy 30-40 kilométeres város körüli félgyűrű is így készül el.
Ugyanakkor az ukránok jobb példának tartják a szlovén mintát, ahol az állam saját erejéből finanszírozta a színvonalas autópálya-építést. Jurij Muska bízik abban, hogy a magyar és az ukrán fél hamarosan megegyezik a magyar-ukrán autópálya nyomvonalában, és kijelölik azt a pontot, ahol a tervezett pálya a két ország határát metszi.
