Az elnök hozzátette: most zajlik a parlamentben a területfejlesztésről és -rendezésről szóló törvény módosításának vitája, s szerinte olyan módosításokat kellene bevenni az új jogszabályba, melyek a Balaton Fejlesztési Tanácsot (BFT) erősítik; intézményrendszerében és a feladatok tekintetében egyaránt.
Hozzáfűzte: erre vonatkozóan a szövetség munkacsoportja kidolgozta a törvénymódosítás szövegét, s több balatoni képviselővel is konzultál majd a módosító indítvány benyújtásáról.
Bóka István rámutatott arra is, hogy a jelenlegi közigazgatási rendszerbe igen nehéz lenne beilleszteni a balatoni régiót. Megjegyezte: ugyanakkor uniós támogatást közvetlenül, csak régióként kaphatna a térség. A szövetség áttekintette a balatoni vízi mentés helyzetét is: az írásos beszámoló szerint a vízi mentés feltételeinek az uniós normák szerinti kialakításához mintegy 270 millió forintra lenne szükség, az éves működéséhez pedig 40-50 milliót kellene biztosítani.
Zöld János ezredes, a Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője az ülésen elmondta: a zánkai önkéntes vízi mentő szervezet felvállalta a Balatonnál ezt a munkát, azonban “a jogi szabályozás hiánya és az anyagi bizonytalanság miatt szakmailag nem tekinthető biztonságosnak a jelenlegi, noha a szervezet példaértékűen végzi a feladatot”.
A katasztrófavédelmi igazgató szerint a tűzoltóságot alkalmassá lehetne tenni a vízi mentésre, nem mellőzve az önkéntesek tevékenységét sem. Madarász Zoltán alezredes, a Balatoni Vízrendészeti Rendőrkapitányság vezetője elmondta: évente mintegy 300-320 embert mentenek ki a tóból. Tavaly 13-an fulladtak a Balatonba.
Közlése szerint a 70 fős kapitányság a hét őrsön összesen 20 vízi járművel rendelkezik – ebből hat hajó új, a múlt évben kapták -, ám a parancsnok szerint idén “szűkített költségvetési keretből kell megoldaniuk feladataikat”. Idén eddig még senki sem fulladt a Balatonba, de 10 fuldoklót már kimentettek a hullámokból.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
