Három nap alatt senkinek sincs se kapacitása, se tudása arra, hogy a szignók hitelességét megvizsgálja,
mondta a Népszavának adott interjújában Gáva Krisztián, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnökhelyettese arra a kérdésre, hogy ki lehet-e küszöbölni a választási ajánlások másolását.
A választási irodák annyit tudnak megnézni, hogy az íven szerepel-e aláírás, és nem nyilvánvalóan másé (…) De ha az aláírás nem kiolvasható, a választási irodák nem tudják vizsgálni az aláírás hitelességét.
Hasonlóan korlátozottak a lehetőségeik annak kiszűrésében is, hogy vannak-e halottak azok között, akik ajánlást adtak. Nincs ugyanis automatikus frissülés a jegyzékben: aki egyszer regisztrál, az 10 évig a jegyzékben marad.
Mi nem látunk bele mondjuk, a román, a szlovák vagy a szerb lakcímjegyzékbe, ezért kizárólag személyes bejelentés után tudnak adatokat rögzíteni a magyar hatóságok.
Annyit tudnak tenni, magyarázta Gáva, hogy levelet küldenek arról, hogy valaki szerepel a névjegyzékben.
Szóba került az is, hogy a tavalyi országgyűlési választás alatt egy ideig nem volt elérhető a választási honlap. Az elnökhelyettes tagadja, hogy összeomlott volna a rendszer.
Csak háromnegyed óráig nem volt elérhető, amíg átálltunk a tartalékportálra. Vagyis nem az NVR-rel [Nemzeti Választási Rendszer – a szerk.] volt gond, hiszen sem a névjegyzéki nyilvántartás, sem az eredményösszesítés, sőt, semmilyen más nyilvántartás nem állt le.
Hozzátette: a vizsgálat megállapította, hogy erőforráshiány okozta a bajt, de már megoldották, a szükséges eszközöket tavaly beszerezték.
A közelgő EP-választással kapcsolatban Gáva elmondta: hivatalos eredményeket május 26-án csak 23 óta után lehet majd közölni, ekkor zárnak ugyanis az utolsó szavazóhelyiségek Európában. Azt azonban nem tudják megakadályozni, hogy a szavazóbizottságok pártdelegáltjai előbb eljuttassák az információt a pártokhoz, azok pedig a sajtónak.
Kiemelt kép: 24.hu/Marjai János