Rejtély, ki fog tanítani néhány éven belül

• Sikeres a pedagógus-életpályamodell.
• Több minden bizonyítja, hogy az elmúlt években sikerült növelni a pedagóguspálya presztízsét.
• Vonzóbbá vált ez a hivatás, hiszen jóval többen jelentkeznek tanárnak.

Ezek a mondatok az elmúlt hónapokból és Rétvári Bencétől, az  Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkárától származnak.

Nem igényel azonban sok utánajárást, hogy kiderüljön, mindezt a számok nem igazolják, sőt, sok esetben az ellenkezője tükröződik a felvételi statisztikákból. Ahogy nemrég beszámoltunk róla, a felvi.hu adatai nem mutatnak ugrásszerű növekedést a tanárszakokra jelentkezőknél, több szakpár pedig nemhogy vonzóbbá vált volna 2014 óta, egyre kevesebb érdeklődőt vonz.

Mindez azért igazán aggasztó, mert a Klebelsberg Központ adatai szerint több mint négyezer tanár hiányzik a magyar iskolarendszerből, ráadásul a fizikatanárok nagy része a 46-55 éves korosztályba tartozik, a kémiatanárok döntő többsége pedig 46-50, illetve 56-60 éves. Ugyanezen statisztika szerint kémiatanárként az utóbbi tíz évben kevesebb mint 150-en helyezkedtek el.

Azaz a természettudományos tárgyakat tanító pedagógusok száma néhány éven belül drasztikusan csökkenhet majd a hazai iskolákban, és a jelenlegi kép egyáltalán nem arra mutat, hogy lesz, aki pótolja őket.

Ezért megnéztük, hogy néhány egyetemen – az ELTE-n, a Pécsi Tudományegyetemen, a Szegedi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen – mekkora népszerűségnek örvendtek a természettudományos tanárszakok az idén, illetve az elmúlt öt évben. Ahogy az alábbi ábrákon is látható: kilátástalan a helyzet.

Az ELTE Tanárképző Központ hét tanárképzésének statisztikáit vettük figyelembe, mindegyik szakpár esetében legalább az egyik valamilyen természettudományos tárgy.

Már önmagában is rendkívül elkeserítő az, hogy fizika-kémia szakos tanárnak az idei felvételi eljárásban mindössze öten jelentkeztek, ennél már csak az szomorúbb, hogy 2014 óta összesen is csak 32-en. És ez csak a jelentkezők száma, nem azoké, akik elvégezték a képzést. 

A vidéki egyetemeken sem biztatóbbak az állapotok, a Pécsi Tudományegyetemen vizsgált szakpárok esetében szinte nagyítóval kell keresni a tíznél több jelentkezőt, és mint látható,

biológia-fizika szakos tanárnak az idén ketten, 2014 óta összesen 16-an jelentkeztek.

Az eddigiekhez hasonlóan a szegedi természettudományos tanárképzéseket sem övezi túlzottan nagy érdeklődés, ezeknél a szakpároknál sem látható, hogy a pedagóguspálya megnövekedett presztízse az elmúlt években megsokszorozta volna a jelentkezők számát.

Például földrajz-kémia szakos tanárnak idén mindössze egy diák jelentkezett, míg az elmúlt hat évben összesen 11.

A leginkább sokatmondó statisztika talán a Debreceni Egyetemé, ott a földrajz-kémia szakra idén egyetlen jelentkező sem volt, az elmúlt két évben a felvi.hu listájában sem szerepel – azaz gyaníthatóan nem volt senki, aki itt szeretett volna tanulni, míg 2016-ban egy, 2014-ben pedig három diák tetszését nyert el.

Nem sokkal jobb a helyzet a fizika-kémia szak esetében sem, hiszen erre sem jelentkezett idén senki, 2014 óta pedig összesen tízen. Nekik kellene majd az ezen tárgyakat tanító, nyugdíj felé közeledő pedagógusok helyébe lépni.

A mostani számok azt mutatják, nem lesznek elegen.

Kiemelt kép: MTI Fotó/Komka Péter