A jövő nemzedékek szószólója közleményben ment neki a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér megnövekedett forgalma miatt egyre elviselhetetlenebb zajterhelésnek. Bándi Gyula „a tömeges lakossági panaszokat okozó zajterhelés tervszerű csökkentése érdekében a polgárok éjszakai nyugalmát garantáló jogi és érdekeltségi rendszer megteremtését szorgalmazza, valamint a légiforgalmi jogi szabályozás átfogó felülvizsgálatát kéri az illetékes minisztertől”.
Egészségügyi kutatások szerint az emberi szervezet nem képes megszokni a zaj zavaró mértékű hatását, az egészségkárosodáshoz vezet – ez azon a közelmúltbéli kerekasztal-rendezvényen is elhangzott, amelyet a szószóló a szabályozói, hatósági, civil és szakmai szervezetek képviselőinek részvételével szervezett a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér működéséből fakadó zajterhelésről.
A szószóló emlékeztet elődje, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa állásfoglalására, amely szerint más alapjogokkal, illetve
Figyelembe kell venni azt is, hogy a polgárok ezreit sújtó légiforgalmi zaj a lakóingatlan használatának korlátozottsága folytán közvetlenül érinti a magántulajdonhoz fűződő alapjogot is. Az Alkotmánybíróság töretlen gyakorlata szerint alapvető jog csak más alkotmányos alapjog, alkotmányos érték vagy cél védelme és érvényesülése érdekében, az elengedhetetlenül szükséges mértékben korlátozható.
A légiközlekedés nem közszolgáltatás, célja gazdasági haszon elérése, ez tehát önmagában nem igazolhatja az egészséges környezethez és a tulajdonhoz való alapjog korlátozását. Az Alkotmánybíróság azonban arra is rámutat, hogy alkalmanként a magánérdek közvetetten az egész közösség érdekeit is szolgálhatja, mint a légiközlekedés esetében is. A legnagyobb repülőtér működése kétségkívül a nemzetgazdaság és a közösség érdekét is szolgálja, ugyanakkor Bándi Gyula szerint a zavarás mértéke és szükségessége az alapvető jogok érvényesülésének szempontjából értékelendő. Nyereségorientált gazdálkodó szervezetektől ilyen körülmények között elvárható, hogy a működésükkel együtt járó zavarás káros következményeit az érintettek számára méltányos módon enyhítsék.
Az Alkotmánybíróság az egészségügyi határértékeket az egészséges környezethez való jog garanciájának tekinti. Szakértők szerint ugyanakkor a zaj mérésére ténylegesen alkalmazott átlagszámításos módszer a légtéri zaj esetében nem tükrözi a rövid ideig tartó, ám igen jelentős zajhatás okozta valós egészségügyi terhelést. Egészségi szempontból különösen kritikus a mélyalvás időszakában elszenvedett zaj, ezért aggasztó, hogy az éjszakai átrepülések száma a járatok rendszeressé vált késései miatt a gyakorlatban meghaladja az eleve túl magasra tervezett értéket is.
Ha a sorozatos késések következmények nélkül maradnak, a légitársaságok nem is érdekeltek abban, hogy betartsák az előírásokat.
A befolyó bírságösszegnek pedig a lakosság zajterhelésének csökkentését kellene szolgálniuk. Mindezek miatt Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószólója kérte az éjszakai átrepülések számának az orvostudomány szerint elfogadható mértékűre csökkentését, valamint a szabálytalan repülési tevékenységek elleni hatékony hatósági fellépés biztosítását.
Kiemelt kép: MTI/EPA/NTB SCANPIX/Kyrre Lien
