Nem akarunk fizetni a dupla kattintásért! – ez a NETÉRT Egyesület által használt jelmondat is jól mutatja, mekkora felháborodást váltott ki a szoftverszabadalmak kérdése az utóbbi napokban. A tét ugyanis – főleg a felzárkózó országok számára – igen nagy. A szabadalmak európai bevezetésével ugyanis akár a fentebb említett, a számítástechnikában szinte minden felhasználó által már megszokott dupla kattintásért is fizetnünk kellene, hiszen ez is levédhető.
De mi is a probléma a szabadalmakkal? Az unió hatályos szabályozása szerint szoftvereket nem lehet szabadalmaztatni. A vonatkozó jogszabály ugyanis kizárja a szoftverek, a forráskód és a tárgykód szabadalmaztathatóságát, azaz elvileg nem engedélyezi a szoftverszabadalmakat. Az Európai Unióban jelenleg a Berni Konvenció értelmében a szerzői jog garantálja, – sikeresen, és ráadásul teljesen ingyen – a szoftverek, mint szellemi termékek védelmét, így ez a kérdés elvileg meg van oldva. Ennek ellenére – és éppen ez okozza a problémát – az Európai Szabadalmi Hivatal (ESZH) már hozzávetőlegesen 30 000 ilyen szabadalmat jegyzett be. Az USA-béli szabályozás a tengerentúlon lehetőséget nyújt a szoftverek szabadalmaztatására, és az ottani nagy szoftvergyártók egyre nagyobb nyomást gyakorolnak az unióra, szabályozásának megváltoztatása érdekében. Céljuk annak elérése, hogy lehetőség legyen az ESZH által bejegyzett szabadalmakban biztosított monopólium felhasználására.
Az Európai Parlament tavaly ősszel szavazott a számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmaztathatóságával kapcsolatos uniós irányelvtervezetről. Az akkor számos kiegészítéssel együtt elfogadott szöveg olyan megkötéseket tartalmaz, amelyek a programok mögötti ötletek, algoritmusok, illetve az üzleti logika esetén korlátozza a szabadalmaztathatóságot. Májusban az Európai Parlement által jóváhagyott szövegen azonban olyan – egyébként rendkívül csekély többséggel megszavazott – módosításokat hajtottak végre, amelynek következtében a szoftverekre mégis csak kiterjeszthetőek lennének a szabadalmak. Azonban a fejlődő országokra, így Magyarországra is igen kedvezőtlen hatással van mindenféle nemzetközi megszorítás, korlátozás, például a szabadalmak bevezetése is. Ezen országok vállalatai ugyanis nem, vagy csak nagyon nehezen képesek előteremteni az ezekkel járó plusz költségeket. Ennek ellenére az Európai Unió Versenyképességi Tanácsának 2004. május 18-ai ülésén hazánk képviselője is támogatta a szoftverek szabadalmaztathatóságának teret engedő direktíva szövegének elfogadását.
Mi is a baj a szoftverszabadalmakkal?
„Ha Haydn szabadalmaztathatta volna a szimfóniát, Mozart nagy bajban lett volna!” Ezzel a jelmondattal kampányolnak a Külügyminisztérium előtti tüntetés szervezői. Valóban, a szoftverekkel kapcsolatos szabadalmak gyakran ezen jelmondathoz hasonló abszurditással rendelkeznek. Az utóbbi idők egyik legmeghökkentőbb szabadalma az volt, amikor a Microsoft levédette a mindenki által jól ismert dupla egérkattintást. Ha bárki ezentúl fel kívánja használni ezt valamilyen fejlesztéséhez, a Microsoftnak kell licencdíjat fizetnie. A szabadalmakat ráadásul nem is biztosan azok birtokolják, akik azokat kitalálták, hanem azok, akik leghamarabb levédették őket. Példának okáért az 1970 óta széles körben használt FAT fájlrendszer 1996 óta a Microsoft szabadalma. Ez alapján 2003 decembere óta a cég licencdíjat követel minden olyan eszköz után, amely a FAT technológiát használja, így a számítógépek merevlemezei mellett például a digitális fényképezőgépek memóriakártyái után is licencdíj illeti meg, amelynek összege 25 cent darabonként.
A nagy tőkével rendelkező szoftveróriások levédetik a legapróbb részleteket is, így a kis fejlesztőket teljesen ellehetetlenítik a további fejlesztéstől. A kis cégek, így például a magyar szoftverfejlesztők tehát nem tudják felhasználni mások ötleteit, ami eddig teljesen természetes volt a számítástechnikában, és általában minden találmány fejlődésében. Sőt, még ha más ötletek felhasználása nélkül ki is tudnának találni valamit, pénz hiányában nem tudnák szabadalmaztatni azt, ezért míg ők nem részesülhetnének a nagyok licencéből, addig a Microsofthoz hasonló cégek szabadon felhasználhatnák a kis fejlesztők ötleteit.
Tiltakozási hullám
Magyarországon augusztus 24-én a szoftverszabadalmakat ellenző és a szabad programokat támogató civil szervezetek tartottak demonstrációt a Külügyminisztérium előtt. Azt szeretnék elérni, hogy más európai országokhoz, például Hollandiához hasonlóan Magyarország is vonja vissza a Versenyképességi Tanácsban májusban leadott szavazatát, hogy a kedvezőtlen szövegű direktíva ne kerülhessen az unió parlamentje elé. Az uniós szavazás ugyanis még nincs lezárva, mivel a képviselőknek nem sikerült egyöntetű véleményre jutni. A tagállamok nem egységesek a kérdésben. A szoftverszabadalmak legnagyobb támogatójának az EU elnöki tisztét betöltő Írország tűnik. Nem meglepő, hiszen speciális adórendszere miatt a legtöbb világcég, így az amerikai szoftverfejlesztők európai központja is náluk található.
Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ), amely magyarországi aktivitásán túl az Európai Unió legnagyobb informatikai szervezetének elnökségében is képviselteti magát, a civilekhez hasonlóan szintén rosszallását fejezte ki a döntéssel kapcsolatban, valamint felszólította a magyar kormányzat képviselőit, hogy „a szabadalmi direktívájának szavazásakor és az ahhoz kapcsolódó eljárásokban a Szövetség tagszervezeteinek érdekének megfelelően álláspontját képviselje”. Az IVSZ továbbra is elegendőnek tartja a szerzői jog védelmét, és figyelmeztetett a zavaros szövegű direktíva magyar szoftverfejlesztőkre gyakorolt negatív hatásaira. Szegfű Balázs, az IVSZ igazgatója a FigyelőNetnek elmondta, hogy jogi szakértőik szerint az új direktíva mindenképpen negatív hatással lesz a magyar fejlesztőkre. Az IVSZ még nem készített pontos kimutatást arról, hogy a magyar vállalkozóknak mekkora többletköltséget jelentenének az esetleges licencdíjak, egyelőre bíznak a helyzet kedvező alakulásában.
