Erre azt követően került sor, hogy 300 millió forintos adósságot halmozott fel a kézi készítésű üveg- és kristályárut gyártó társaság, és több hitelező felszámolást kezdeményezett ellene – mondta az üzemnek otthont adó község polgármesteri tisztét is ellátó Holló Henrik.
Hangsúlyozta, hogy a tervek szerint csupán leállásról van szó, vagyis január 10-én újra kellene indítani a termelést. Hozzátette, hogy erre, személy szerint nem sok garanciát lát. Tovább bonyolítja a helyzetet a PKM-et is tulajdonló Magyar Befektetési és Vagyonkezelő (MBV) Rt. privatizációja – tette hozzá.
Az ÁPV. Rt. által meghirdetett tenderen a belföldi tulajdonú Saye Kft. szerezte meg a társaságot, ám a tulajdonjog bejegyzése még nem történt meg. Ugyanakkor az MBV új tulajdonosa azt a tájékoztatást adta, hogy nem célja a termelés végleges leállítása és az üzem bezárása – mondta Holló Henrik.
Az igazgató polgármesterként is reményét fejezte ki, hogy egy új tulajdonos, bár kisebb létszámmal, de tovább működteti a gyárat. A PKM bezárásával 300 éves ipari kultúra tűnne el a térségből, nem beszélve arról, hogy a gyár a 650 lakosú falu, sőt a kistérség legnagyobb foglalkoztatója. A tengerentúli exportra termelő cég nehézségeit immár három éve elsősorban a dollár alacsony árfolyama okozza.
Erről korábban Nagy Imre, a privatizációt követően távozó vezérigazgató elmondta: amíg 5 millió dollárnyi árbevétel 2000-ben még 1,5 milliárd forintot ért, ma ugyanennyiért nem kapnak egymilliárd forintot sem. Ebben a helyzetben tavaly 1,1 milliárd forintos forgalom mellett már 120 millió forintnyi veszteség keletkezett a cég működése során, az idén pedig egymilliárdos forgalommal és 200 millió forintos deficittel számolnak – tette hozzá.
A cég termékeinek 70 százalékát Japánban és az Egyesült Államokban, vagyis dollárelszámolású piacokon értékesíti. A II. Rákóczi Ferenc által alapított, 300 éves múltú manufaktúra idén augusztusban került az MBP négy cégének közös tulajdonába. Az ST Glass Rt., a Borsod-Abaúj 2000 Kft., a Svercsek Kft. és a Lencsehegy Szénbánya Kft. 24-24 százalékos, együttesen 96 százalékos tulajdonrészt szerzett a vállalkozásban. A részvényeket magánszemélyektől vásárolták meg az állami tulajdonú társaságok, szimbolikus vételárért.
