Gyengén szerepeltek a magyar diákok, akárcsak három éve. Ebben sincs változás, akárcsak abban, hogy másfél évtizede tart itthon a közoktatási reformállapot. A hazai közvéleményt most éppen a felsőoktatási reform előkészületei foglalkoztatják.
A PISA2003 felmérés lesújtó képet fest a nyugati oktatási rendszerekről. De a helyzet a közoktatás felelőseinek minden igyekezete ellenére sem kilátástalan, amit az jelez, hogy néhány szegmensben még Magyarországon is enyhe előrehaladást mutatható ki. Az előrelépés ugyanakkor nem általános, s inkább csak a legjobban teljesítő tíz százaléknál figyelhető meg.
|
A mostani, 2003-ban végzett, és kedden publikált OECD jelentés nem sok előrelépést tartalmaz a korábbihoz képest. A 41, nem csak OECD-országban elvégzett, két órás felmérésen közel negyedmillió 15 éves diák vett részt. A vizsgának is beillő, de főként a diák tudásának gyakorlati alkalmazhatóságát értékelő felmérés a matematika, az írás és az egyéb tudományok terén szerzett jártasságot és a problémamegoldó képességet vizsgálta.
A ranglistát szinte mindenben ugyanaz az országcsoport vezeti. A hongkongi középiskolások matematikai problémamegoldó képessége a legjobb, szorosan utánuk következnek a finnek, a koreaiak és a hollandok. Ezeknek az országoknak a teljesítménye kiválónak mondható, a 4 százalékos OECD-átlagot meghaladó számú diák (8 százalék) képes értelmezni és elvégezni a legkomplexebb matematikai feladatokat is.
A tagországok diákjainak mintegy harmada a bonyolult, kétharmaduk azonban legfeljebb az alapvető, a felmérés szerint – a vizsgálat hatos skáláján mérve – 2-es szintű matematikai feladatok elvégzésére képes. Sajnálatos hír, hogy ez utóbbiakból legalább 11 százalékuk az alapvető matematikai műveletekkel sincs tisztában, és tovább folytatódik a diákok közti különbségek növekedése, ugyanis a felső percentilisekben általában nőtt, míg az alacsonyabb szinteken stagnált, illetve csökkent a teljesítmény.
A problémamegoldási képesség mérésekor a vezető szerep ismét a hongkongiaké, de holtversenyben első helyre kerültek a finnek és az új-zélandiak is. Az olvasási készséggel kapcsolatos felméréseknél a vezető helyet a finnek, a koreaiak és a kanadaiak szerezték meg. Érdekesség, hogy mindössze a diákok negyede képes magas szinten absztrahált szövegek olvasására.
A tudományos készségek ellenőrzése a matematikai megértőképességen túl megpróbálta ellenőrizni, hogy a diákok a mindennapi életben jelentkező tudományos problémákat mennyire képesek értelmezni. Nem meglepő módon a vezető szerep itt is a finneké, őket a japánok és a hongkongiak követik.
|
Egyetlen szegmensben sem teljesítettek jól, s a középmezőnyben végeztek a magyar diákok. Az elért helyezések annak ellenére sem javultak az elmúlt három év alatt, hogy picit javult diákjaink teljesítménye. A kapott eredményeket az oktatási tárca időhiányra hivatkozva egyelőre nem kommentálta.
A magyarok a 30. helyen végeztek a matematikai képességeket felmérő teszteken. Ha a rangsor igazából nem jelent semmit, akkor is érdemes megvizsgálni a rangsor mögött álló számokat. A diákok több mint negyede a hármas szintű feladatokat sem tudta megoldani. Azaz: olyan egyszerű, egy kimenetű feladatokat, amelyek minimális absztrakciós képességet igényelnek. Ezek a diákok kizárólag az egyszerű behelyettesítésen alapuló feladatokkal voltak képesek megbirkózni. Ugyanakkor ezen belül javult a felső decilisbe tartozó diákok térlátást igénylő feladatmegoldó képessége, a többiek teljesítménye változatlan maradt. Az összefüggések felismerése esetén fordított a helyzet, éppen, hogy az alacsonyabb képességűek teljesítménye nőtt. Sajnos a többi, matematikai készséget vizsgáló feladatkör esetében még ekkora előrelépésről sem számolnak be a felmérések.
A hazai oktatási rendszer kritikája lehet az iskolákon belül, illetve az iskolák között mérhető különbség. Ebben a tekintetben Magyarország a második helyen végzett Törökország után. Ugyanannak az iskolának két diákja közt mérhető különbség itthon a kétszerese az OECD átlagnak, és ennél is nagyobb a különbség az iskolák között. Vagyis növekszik az elitképzés, de még ez a gyenge elit sem képes felhúzni a magyar átlagot. További sajátosság, hogy az iskolai teljesítményt Magyarországon befolyásolja szinte leginkább a diák társadalmi helyzete és az iskola milyensége.
A magyar diákok közel fele nem érti meg a közepesen elvont fogalmakat és szövegeket, nem képesek a szövegösszefüggések adekvát értelmezésére. Ez a helyzet pedig egyáltalán nem javult érdemben az előző felméréshez képest. De hasonlóan gyenge eredményt értek el a magyar diákok a tudományos problémamegoldó készségek terén is.
