“Nincs szükség négy új monetáris tanácstagra, kilencen éppen elegen vagyunk” – mondta a Magyar Nemzeti Bank elnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján. Járai szerint a módosítás a jegybank függetlenségének csorbítását eredményezi, valamint ellentétes az európai uniós elvárásokkal. Ennek ellenére valószínű, hogy “keresztül fogják vinni”, így pedig már csak a végrehajtását követően lehet az Alkotmánybírósághoz fordulni jogorvoslatért.
“Egy civilizált országban, ahol stabil intézmény- és pénzügyi rendszerre lenne szükség, ilyen törvénymódosításra nem szabadna sort keríteni” – tette hozzá. A módosítás szerinte rendkívül káros, ám alapvetően nem befolyásolja a monetáris politikát, mivel ezt nem négy új taggal, hanem a grémium tagjainak lecserélésével lehetne elérni.
A jegybanktörvény módosítását a kormány kezdeményezte, elsősorban azért, mert elégedetlen az MNB monetáris politikájával. Az Országgyűlés november végén elfogadta ugyan a jogszabályt, de azt Mádl Ferenc államfő visszaküldte megfontolásra.
A Magyar Nemzeti Bank elnöke úgy véli, nincs konfliktus a kormány és az MNB között, “a jegybank egyszerűen teszi a dolgát”. Visszautasította azokat a vádakat, miszerint az MNB célja az erős forint lenne. Mint mondta, a cél az infláció alacsony szinten tartása, amely csak erős forinttal lehetséges. Emlékeztetett rá, a jegybank decemberben 5,9 százalékos, 2005 végére 4-4,5 százalékos, 2006 végére pedig 3,5 százalékos inflációval számol.
Járai Zsigmond megítélése szerint a magyar gazdaság rossz pályán halad, és a jelenlegi helyzet sokáig a dinamikus növekedés ellenére sem tartható fenn. A fő okok között említette, hogy az államháztartás nincs egyensúlyban és tarthatatlanná vált a folyó fizetési mérleg hiánya. Ez idővel két nagy belső sokkot, egy gyorsabb ütemű kamatcsökkentést követően a rövid lejáratú tőkének az országból való kivonását és az euró 2010-nél későbbi bevezetését eredményezheti.
