A Corvinus átalakításáról volt szó a Magyarul Balóval legutóbbi adásában, Pavlik Lívia, az egyetem kancellárja és Csák János, a tanácsadó testület elnöke volt a műsor vendége.
Ahogy a bevezetőben is elhangzott, a Corvinusnak nagyon sok minőségi oktatóra lesz szüksége ahhoz, hogy a világ élvonalába kerüljön, hiszen ezeknél az intézményeknél kevesebb mint tíz hallgató esik egy oktatóra, míg ez a szám a Corvinus esetében jelenleg 24.
Jövő július 1-jétől állami alapítású alapítvány tartja fenn az egyetemet, Pavlik Lívia elmondta, a fenntartói joggyakorlatban lesz változás, a jogi keretek most készülnek.
Csák János közölte, világszínvonalat tűztek ki, de azért nem „a legtetejét”, hiszen például az amerikai egyetemeken 13-15 hallgató jut egy oktatóra. Az üzletember azért vállalta el a posztot, mert szerinte ha van globális iparág, akkor az a felsőoktatás.
Mint ismeretes, az egyetem rektora nemrég bekerült a Mol felügyelőbizottságába, a Mol elnök-vezérigazgatója pedig a Corvinustól kapott címzetes egyetemi tanári címet.
Azonban Csák János leszögezte,
A kancellár hozzátette, számítanak arra, hogy a fenntartó alapítvány biztosítani fogja a hallgatók számára azt, ami jelenleg is biztosított az állami ösztöndíjas hallgatók részére, tehát az ingyenes képzést a legkiválóbbak számára.
A finanszírozási forrásuk jelen pillanatban is 40 százalékban az önköltséges hallgatók bázisán nyugszik, tehát továbbra is lesznek ilyen diákok, illetve nagyobb hangsúlyt szeretnének biztosítani a pályázati forrásoknak.
Az alapítvány pillanatnyilag a megalapítás fázisában van, jegyezte meg Csák, vannak már kész számítások, de márciusban van a beadási határidő, így ezelőtt felelőtlenség mondani valamit a konkrét számokról.
Mint mondják, az egyetem értékét a kibocsátott hallgatók fogják meghatározni, ehhez pedig a tanári kar legalább harmadának nemzetközinek kell lenni. Jelenleg 450-500 oktató tanít a Corvinuson, ez a szám a tervek szerint nem fog jelentősen növekedni, de célkitűzés a 13-15 hallgató/oktató arány.
Csák megjegyezte, ha rajta múlna, minden tehetséges hallgatót felvennének, akinek két emelt szintű érettségije van.
A készülő stratégia 2030-ig tekint előre, Pavlik Lívia megjegyezte, hogy jelenleg a BSc-képzésen van a hangsúly, azonban ezt át kellene helyezni a mester-, illetve doktori képzésekre. Ezenkívül fontosnak tartják a kutatás támogatását, hiszen ahogy a kancellár fogalmazott, nem tudnak nemzetközi egyetem lenni, ha a kutatási teljesítménnyel nem képesek megjelenni a nemzetközi porondon.
Így a tanácsadó testület elnöke amellett fog kardoskodni, hogy a publikációkat külön teljesítménybérrel vagy jutalommal értékeljék, illetve kiválósági centrumokat hozzanak létre, ahol a Corvinus neve nemcsak egyetemként, hanem tudáscentrumként jelenik meg.
Átmegyünk vállalati működésbe – a teljesítményért érték, a kimenetnél mérés, egy célunk van, hogy itthon, aki idejön, olyan képzést kapjon, olyan lehetőséget, hogy a világon bárhol profiként megállja a helyét
– közölte Csák János.
A tandíjak pontos összegéről egyelőre még nem született döntés, hiszen márciusban dől el, egyáltalán mennyi pénzt rak az állam az alapítványba. Továbbá számítanak a nagyvállalatok és a Corvinus már végzett, sikeres hallgatóinak támogatására is.
Csák János megjegyezte, szeretné, ha 2019-ben még nem változnának a felvételi szabályai.
Kiemelt kép: MTI Fotó/Illyés Tibor
